Lányok! Visszahúzódó fiúként mennyi eséllyel indul nálatok valaki?

Nos mivel én is kissé visszahúzódó vagyok, valószínűleg sosem sikerülne beszélgetnünk :D Különben az ilyen fiúk aranyosabbak és szimpatikusabbak mint a nagyszájú "helyimenők".

17L

Persze, mindig adódhat szerencsés körülmény! :)

(Első voltam)

7-es vagyok.

Van egy meseszerűség, A táncoló lány címmel, nem tudom ismered-e. Tömören egy nagyon tehetséges táncos lányról szól, akinek ez a tehetsége már kiskorában megmutatkozott. Kiskorában is sokat ugrabugrált, de csak az élvezet kedvéért. A tánc volt a mindene, és nagyon szerette volna, ha mindenki élvezné az előadásait, ezért mindig mindenki reakcióját nézte, és aszerint változtatott a koreográfián, de nem úgy, hogy azt ő is élvezte volna. Másoknak akart megfelelni. Nos, a sok reakció láttán eléggé összezavarodott, és rájött, hogy a produkciója attól lesz élvezetesebb, ha mindenki látja, hogy igazán élvezi azt, amit csinál.

A mindennapokban én is mások reakciójából szűrök le mindent, akaratlanul. Emiatt elég sok félreértés adódik, és ezért is szeretnék erről minél előbb leszokni. Úgy hiszem, ha az ember nincs jóba magával attól függetlenül, hogy másoknak, v magának akar megfelelni, az önbizalomhiány ezt eléggé tudja befolyásolni.

Példának okáert: nemrég eléggé jóba lettem az egyik tanárommal, és úgy veszem észre, hogy amikor beszēgetünk, egymás társaságában vagyunk, szinte csak azon jár az agyam, hogy mikor, s miként fog csalódni bennem, hiszen tudom, hogy kedvel.

Nem akartam saját példát írni, de mindegy. 😀 Elnézendő. 😂

Szóval ha nem veszed sértésnek, én úgy gondolom, hogy ezen változtatni kell, tapasztalatszerzésekkel, vagy klinikai pszichológussal.