Úgy érzem, hogy senki sem elég jó, ezért nincsen senkim. Mit tegyek? Mi erre a megoldás? 17/F Leírásban bővebben!

Tehát 17 éves fiú vagyok és még nem volt barátnőm. Most nem arról van szó, hogy nem nézek ki jól, vagy bármi probléma lenne velem, nem, nem ez az oka, ez az én saram és ezt szeretném bővebben leírni.

Szóval bármikor amikor látok egy lányt, vagy dumálok egyel, akkor nagyjából kiismerem és sohasem fűzöm senkivel komolyabbra a kapcsolatot. Valami olyasmi érzés van bennem, hogy jó-jó, minden megvan benne ami kell nekem, DE biztosan lesz majd olyan, akinek szebb az arca, vagy jobb az alakja, esetleg egyedibb a stílusa vagy maga a személyisége, vagy magabiztosabb, tehát mindig arra várok, hogy több és több legyen. Ezért most nincsen senkim és nem is tudok senkire irigykedni amiatt, hogy milyen barátnője van, mivel benne is találok valami hibát, ahogy mindenki másban. Tudom, mondták már, hogy próbáljam a pozitívumokat nézni bennük, azt nézzem, hogy mi a jó és ne azt, hogy mi a rossz, de mindennel így vagyok, hogy először a hibát találom meg önkéntelenül.

Erre mi a megoldás? Mit lehet tenni? Min változtassak? Hogyan gondolkodjak? Kérlek segítsetek, mert már nagyon vágyok egy lányra.