A linkben ez egy szimpla vízforraló vagy tényleg fúzió megy végbe?

Figyelj, haver!

Ha fúziót lehetne stabilan létrehozni bármiféle egyszerű eszközzel, akkor ez az ember a Nobel-díj gyűjteményét mutogatná itt. Legalább 5 darabosat!

Nekem elsőre az tűnt fel, hogy míg az oszcilloszkóp típusa le van írva, még a specifikációja is be van linkelve, igaz az oldal időközben megszűnt. Ugyanígy a áramerősség mérő is részletezve van, de valahogy a mérlegé nincs. Mekkora annak a hibahatára? És egyáltalán be lett mérve, hogy hőmérséklet változásra hogyan reagál?

Aztán az multiméter hőmérőjénél nekem ez a ±3% valahogy nem stimmel. Akkor a 0°C-ot tökéletes pontossággal méri?

És ami a legfontosabb, hol van az egészből a hibaszámítás?

Hm, én itt csak egy túlzásba vitt elektrolízises vízforralást látok. :D

A leírt mért értékeket vagy elhiszem, vagy nem, a pozitív eenrgiamérleget ugyanúgy, de konkrétan hol van kimutatva, hogy valóban történt fúzió?

Hogy a buborékokban már nem vízgőz, hidrogén, oxigén szállt fel, hanem részben hélium vagy egyéb fúziós termék?

Én azt gyanítom, hogy HA a mért értékek igazak, akkor a pozitív energiamérleg valamilyen nem figyelembe vett plusz exoterm reakcióból származik, fúzióról szó sincs.

Elképzelhető valami fúzió "konyha" laborban is, de a hatékonysága az lehet, hogy teljesen rossz és valójában ettől még ez így nem használható semmire. Olyan ez mint ahogy el lehet végezni kísérleteket otthon is, de egy ipari berendezés működése gazdaságosra van tervezve, rendkívül nagy megbízhatóságú és jól szabályozható. Szóval nem olvastam el, de gondolom érted, lehet otthon is rakétát csinálni és legfeljebb felmegy pár száz méterre és annyi és semmire sem jó, de bemutathatja a működést, afféle alapvető működésként. Vagy lehet otthon csinálni esztergát is, de ipari szinten semmit sem érne, így konkrétan semmit sem. Lehet otthon egy rádió adót is építeni, de egy komplett rádió torony lényegesen bonyolultabb és nem is véletlenül az, és hatékonyabb és gazdaságosabb. Galvánelemet is lehet csinálni, de más az ipari elemgyártás minden részletében. Az lehet, hogy ezek bemutatják a fúzió működését, de azt a tudomány is bemutatta már és a komolyabb kísérletek az erőművi kidolgozáson folynak, és nem alapvető bemutatásokban.

Itt egy példa: homemade electric motorok a neten, de egy elektromos autóban nyilván nem ilyen van, hanem lényegesen bonyolultabb konstrukciók, amik hatékonyak.

[link]

És így gyártja az Audi, nyilván nem véletlenül:

https://www.youtube.com/watch?v=aug3gQdcLWY

Ettől még szükség van a tudományban minden kísérletre, és még a háziaknak is megvan a maga szerepe.

Így csinálják nagyban - ITER:

https://www.youtube.com/watch?v=aug3gQdcLWY

[link]

Magfúzió wiki:

[link]

"Elképzelhető valami fúzió "konyha" laborban is"

Hát elég nehezen.

Esetleg lézerrel, impulzusjelleggel, alkalmilag, valami 0,000001 Q értékkel, de még úgy sem valószínű.

A jelen összeállítással meg végképp nem.

A linkbeli összeállítást nem néztem, hogy mi is van benne, és a kérdés lényegét tekintve talán nem is olyan fontos. A fúziót már régen előállították, vannak rá megoldások, és a neten is van bőven a kérdésbeli linktől függetlenül házi vagy egyszerűbb kísérletek.

Mutatnék inkább akkor az előbbi példák mellett egy közelibb példát, a maghasadás kísérletével, mert mégiscsak közelebbi a magfúzióhoz a maghasadás, mint a galvánelem krumpliból és egyebek. De ez mindenre érvényes, szóval érthető ez más területek egyszerűsített kísérletivel is.

Mindenesetre itt egy nagyon kezdetleges kísérlet a maghasadással. És mert bizony azt is létre lehet hozni nagyon barkács eszközökkel is, és anno amikor felfedezték bizony azok nagyon egyszerű eszközök voltak. Ma megnézzük és szinte nevetséges eszközökkel mutatták ki, annyira barkács. De kimutatni - és ez itt a lényeg - az más egy jelenséget, mint ipari berendezést készíteni, ami megéri, használható, gazdaságos...

Képaláírás: "A kísérleti berendezés, amellyel Otto Hahn és Fritz Straßmann 1938-ban felfedezte a maghasadást (Deutsches Museum, München)"

Nézzük meg mennyire "konyha" berendezés! És bizony ha ma valaki egy ilyet tenne fel az internetre, hogy otthon maghasadást végzett egy kísérletben, akkor kinevetnék, persze tudatlanságból.

Egy ilyen megjelenésű szerkentyűt ma nem hinne senki a maghasadásra alkalmas kísérleti eszköznek, és ez ma is megépíthető mégpedig otthon is, és kimutatja ez is:

[link]

[link]

[link]

De egyébként a konyhai és amatőr kísérleteket nem szabadna lebecsülni. Fontosak azok is. Kellenek is. Csak félreértik egy jelenség kísérleti kimutatását egyszerű eszközökkel, és az ipari felhasználhatóságot. Lise Meitner eszközein ma nevetnénk ha valaki youtube-ra feltenné és hogy ő otthon maghasadást ért el.

Öööö, nem akarok kötözködni, de ez egy maghasadást KIMUTATÓ készülék, nem pedig maghasadást LÉTREHOZÓ.

:)

Nagyon más az, hogy a jelenséget csak bemutatja és egy berendezés, vagy egy használható prototípus, és ezeket nem lehet összekeverni. És bizony maghasadást is lehet akár egyszerű cuccokkal bemutatni, de megint más egy atomerőmű és csak van némi fogalmunk egy atomerőműről. Teljesen más azért a kettő. A gondot főként az okozza, hogy ezeket összekeverik.

Atomerőmű belülről:

[link]

Nézzük meg egymás mellett a maghasadás kimutatására alkalmas első eszközt és egy mai atomerőművet:

[link]

És azt amivel a maghasadást először kimutatták ma még házi körülmények között is jobbra tudják megépíteni - még a boltban is jobb alkatrészeket lehet kapni.

[link]

(*Bocsi elírtam: nem Lise Meitner eszközei, ő az elméletet alapozta meg, az eszközök Otto Hahn és Fritz Straßmann eszközei.)