Miért mondják hogy globális felmelegedés van mikor még nem is volt jó idő idén és lassan vége a nyárnak?

Azért mert a globális felmelegedés a klímaváltozással együtt jár. A klímaváltozás pedig érzékelhetőbb, mint a felmelegedés.

Lehet lepontozni :)

> mikor még nem is volt jó idő

Globálisan? Vagy lokálisan, itt Magyarországon? Bár ez is lokális példa, de pl. júniusban Kelet-Szibériában 38 °C-ot is mértek júniusban, ahol januárban -50 °C szokott lenni, júliusban meg 19 °C. Májusban rekordmagas volt az óceánok vízhőmérséklete. Júniusban az Északi-sark jégtakarója rekord méretűre zsugorodott. Stb…

> Sőt a mostani hétvégére is pocsék időt mondd.

Globálisan, vagy lokálisan? Las Vegasban pl. egészen meleg lesz a hétvégén.

Az a helyzet, hogy ez körülbelül az ezredik kérdés így, hogy nincs is globális felmelegedés, mert x helyen, x időben pont hűvösebb van, mint szokott lenni.

A globális felmelegedés az egész éves átlaghőmérsékleten mutatható ki, méghozzá a Föld minden mért pontjának éves átlaghőmérsékletének az átlagaként.

Úgyhogy nem hogy az nem érv ellene, hogy pont most valahol hűvös van, de még az sem, hogy mondjuk egy bizonyos helyen az éves átlaghőmérséklet kisebb, mint mondjuk tavaly.

Nehéz ezt nem sántító, jól vizualizálható hasonlattal magyarázni.

Ha mondjuk egy tengerparton laknál, ahol jelentős apály-dagály van, aztán hallanád, hogy a tengerszint emelkedik, azt mondanád, fenéket, ma még mélyebb volt az apály, mint tegnap. Megnézed két-három nap apály és dagály értékeit és ott sem fogsz látn ieltérést, sőt, lehet, hogy annak pár napos átlaga is alacsonyabb lesz, mint mondjuk az azelőtti héten.

De ha a parti köveken megjelölöd, hol van az a látható csík, ami algás, zöld a gyakori vízzel borítástól, majd ugyanott megméred egy év múlva, hol van, már látni fogod, hogy mondjuk egy centit ment felfelé.

Ez is hasonló. A teljes, pontos kiátlagolás mutatja csak a változást, mert olyan kicsi a szokásos hőmérséklet-hullámzásokhoz képest.

Kicsi, de mivel a komplett földgolyón együtt fejti ki hatását, a hatása már nagyon nagy.

Egyik hatása például a lokális extrém hőhullámzás, például az is lehet az eredménye, hogy most szokatlanul hűvös a július vége.

(De még az sem biztos, hogy ez most attól van, a meteorológia állati bonyolult dolog).

De abba belegondoltál, hogy régen volt ám tél is, azonban már évek óta nincs?

Budapesten '86-ban napokra megállt a város a leesett hó miatt ( meg az ország is, ezzel szemben legalább 3 -4 éve nem volt hó télen. Ha volt is 1 - 2 centi, az másnapra eltűnt.

A "globális felmelegedésnek" a nevében is benne van hogy globális, nem csak arra az egy kis falura vonatkozik ahol te éppen nem érzed. Ha vennéd a fáradtságot és belegondolnál, akkor esetleg rájönnél, hogy amit leírsz az is ennek a problémának a része - csak ugye nehéz összekötni a "felmelegedéssel" a meleg hiányát.

Tipikus példája annak, amikor valaki úgy próbál tudományos véleményt alkotni, hogy az alapokról sincs fogalma, ráadásul a használat adatai is helytelenek.

De mondok egy példát: hogy lehet azt mondani, hogy probléma az éhezés, amikor én egész évben jól ettem, sőt, elhízott is vagyok?

Abban, hogy "globális felmelegedés", ott van az a szó, hogy "globális". Hosszabb távon, és átfogóan, az egész Földre vetítve kell értelmezni. Lehet, hogy most volt pár csapadékosabb, átlagnál hidegebb nap. Tényleg volt. Meg mellette volt jópár olyan nap, amikor 30 fok fölött volt a legmagasabb nappali hőmérséklet. Csak az neked nem tűnt fel, mert ugye szereted a meleget, és célirányosan a globális felmelegedés cáfolatát kerested, így figyelmen kívül hagytál mindent, ami megerősítené azt.

De tovább megyek: emlékszel, hogy hányszor volt kemény fagy decemberben? Vagy hogy mekkora havat kellett ellapátolni karácsonykor? Netán arra, hogy hány hétig maradt meg a januárban leesett hótakaró?

Persze, hogy nem emlékszel, ugyanis néhány kivételes napot leszámítva nem nagyon ment fagypont alá a hőmérséklet. Ha esett is némi hó, az órákon belül elolvadt, és ma már télen is ritkaságnak számít a tartós és jelentős hótakaró. Holott évszázadokon át rendszeres volt télen a több hetes, sőt, több hónapos folyamatos hótakaró.

Magyarorszag klimaja a Karpat-medence hatasa miatt sokkal melegebb, mint azt a foldrajzi elhelyezkedese indokolna. Toronto (Kanada) majdnem azonos szelessegen fekszik Budapesttel, megis brutalis telek vannak arrafele. Ahhoz kepest ez itt sivatagi klima mar most is...

Europa idojarasat a Golf-aramlat is jelentosen befolyasolja, eredendoen melegiti. De! A Golf-aramlat a felmelegedo tenger miatt egyre kevesbe jut el Europaig, raadasul kiszamithatatlan hogy mikor igen mikor kevesbe, ezert a klimakatasztrofa itt nem elsosorban felmelegedessel, hanem az idojaras kaotikussa valasaval fog jarni.

"Budapesten '86-ban napokra megállt a város a leesett hó miatt ( meg az ország is, ezzel szemben legalább 3 -4 éve nem volt hó télen."

És ha fura is, a glob. felmelegedés éppen hogy tud havasabb teleket is okozni, lévén több elpárolgott víz lesz a levegőben, több csapadékkal.

"A Golf-aramlat a felmelegedo tenger miatt egyre kevesbe jut el Europaig, raadasul kiszamithatatlan hogy mikor igen mikor kevesbe"

Hasonló illetve ezzel összefüggő okból az amerikai, afrikai, ausztrál partok mentén az öreg megbízható El Niño is kezd egyre őrültebb dolgokat művelni.

Most is olyan meleg van, hogy meglehet dögleni!

Egyébként azért globális,mert nem csak egy adott részre vonatkozik.

Világviszonylatban pedig nagyok a bajok.

Nehéz újat hozzátenni, nem is akarok. Csak megjegyzem, egy komplex jelenségnek nevet kell adni, hogy hivatkozhassunk rá, mivel gyakori beszédtéma. A névadás esetleges, időnként nem azt fejezi ki, amit kellene, időnkét akár téves is. Most sem precíz. A globális felmelegedés azt jelenti (nagyon röviden, mert nem több oldalas tanulmányt szándékozom írni), hogy az egész földön, nem pedig csak egy térségében, az időjárás lényegesen megváltozik. Az ok is sokrétű, a következmény még inkább. Megváltoznak széljárások, tengeráramlatok, ezáltal a földi éghajlatszerkezet gyökeresen átalakul. Lesznek hideg helyek, ahol sokkal melegebb lesz, de másutt hidegebb. Lesznek meleg helyek, ahol még melegebb lesz vagy hűvösebb. A Kárpát medence például aszályosabb. És szinte mindenütt felborul a korábbi évszázados rend. Vagyis az, hogy pont Magyarországon pont júliusban milyen az idő, nagyjából semmit nem jelent. Amit sejteni lehet, a legkisebb és legnagyobb hőmérsékletérték között lényegesen nagyobb lesz a különbség. Például júliusban Magyarországon nem mértek még fagyot. Idén a Bükkben igen.

És még csak az elején vagyunk.