A globális felmelegedés okozta tengerszint növekedés kijátszható lesz az által, ha a jövőben a víz felszínén úszó, illetve víz alatti telepeket, kolóniákat, városokat hozunk létre?

Ez mit oldana meg?

Nem arról van szó, hogy ne lenne hely a magyar ugaron egy új városnak vagy akár Olaszországban, az USA-ban, stb.

De ez nem oldja meg azt a problémát, hogy az emberiség jelentős százaléka él olyan városokban, melyek a tengerparton állnak, és évtizedek múlva vagy a tenger fenekén lesznek vagy méretes gátak mögött aggódhatnak a lakóik minden egyes nagyobb vihar esetén.

A probléma itt is az, mint általában a felmelegedéssel, nem önmagában a mértéke, hanem a sebessége. Ha lassan zajlana, akkor hagynák lepusztulni azokat a városrészeket, és beljebb költöznének az emberek. Történt ez már jó párszor a történelem során. De, ha ez évtizedek alatt zajlik, akkor az millióknak jelenthet lakhatási krízist.

Ezen a problémán nem segít, ha víz alá építjük az új házakat tízszeres áron. Mint mondtam, beépíthető telek van a Földön, a probléma az, hogy komplett nagyvárosokat kellene odébb költöztetni rövid idő alatt.

A vízszint-emelkedéstől függetlenül lehet, hogy ez lesz az egyik útja a lakóterületek bővítésének.

De ez éppenséggel az egyik legproblémásabb út.

A jelenleg a hideg miatt kis népességű területek melegedéssel lehetővé váló belakása egy járhatóbb út.

Tekintsünk most el az esetleges építés, biztonságtechnika, karbantartás elképzelhetetlen költségeitől, csak azt nézzük meg, mennyire jó hely ez ott lakásra.

A globális felmelegedéssel emelkedik a légkör hőenergia-tartalma, ami együtt jár a légmozgások, viharok gyakoribbá válásával, erősödésével.

Elgondolható, hogy ha már ma hatalmas probléma a tengerparti területeken a gyakori hurrikán-, tájfun-veszély, az ilyenek mit művelnének egy vízen szabadon úszó lakóterülettel, ahol még nincs is mellette magasabb, esetleg védettebb partvonal, ahova onnan ideiglenesen vissza lehet vonulni.

Ha a tengerfenékből kiemelkedő, tehát stabil sziklaalapon nyugvó szigetek lakosságát gyakran ki kell menteni, egy ilyen úszó sziget kemény viharban elég kellemetlen tartózkodási hely.

Valószínűleg, ha lesznek is ilyenek, akkor az óceánok úgymond "csendzónáiban" lesznek, ott, ahol a globális időjárás a legkevesebb vihart produkálja.

És valószínűleg NEM lakóterületek lesznek, hanem mondjuk tengergazdálkodási iparterületek.

Gyorsan kitérnék a víz ALATTI megoldásokra.

Na ha valami drága, akkor az az.

Ott mondjuk a viharvédettség elég jól megvan a felszíni balhék nem nagyon éreztetik a hatásukat.

De ahogy mész lefelé, kismillió gond jön képbe.

Ha túlnyomásos, nem tudsz csak úgy fel-le járni a felszínre, hosszú keszonozás kell.

Ha nem túlnyomásos, a 10 méterenként 1 barral növekvő víznyomás ellensúlyozására vagy rettenetesen kis felületű, egyben belterű lakóhelyek lehetnek ezek, vagy elképzelhetetlenül költséges a szilárdságra megfelelő építkezés.

A természetes fény hiánya máris gond. A felszínre közlekedés mindenképpen gond.

Energiaellátás? Fene tudja, napfény, mint energiaforrás kiesik. Hullámerőművek? Tengermélyi geotermikus erőművek? Talán.

Mind-mind állati drága.

És, ahogy #1 is írja, nem az a fő gond, legalábbis ma meg még sokáig, hogy nincs hova építeni a mostani parti városok helyett, a gond azzal van, hogy ezeket üríteni, költöztetni kell.

Tengerfelszín ellen még egy elég húzós érv:

[link]

Ezekkel hajó ritkán találkozik.

De egy permanensen óceánon lévő, esetlegesen több négyzetkilométeres úszó sziget?