Mennyit emelkedhet a világóceánok és tengerek szintje? Mennyire kell félni ettől?

Eléggé, mivel emberek fogják elveszíteni az otthonaikat, hazájukat. És gondolom nem kis konfliktus fog belőle származni, amikor majd a tegnerpartoktól menekülőket kell befogadnia azoknak az országoknak, amik biztonságosak.

Én főként a politikai szarakodások és a túlnépesedés miatt aggódnék ezzel kapcsolatban.

Ha normálisan élhetne egymás mellett akármilyen ember, akkor kevésbé lenne ijesztő.

"MOst olvastam, hogy ugyan olvad a Déli-sark is ,de mivel nagy súlytól szabadul meg a kontinens az is emelkedik ha kis mértékben. Tehát olyan nagy mértékben ez sem járul hozzá a globális tengerszint emelkedéshez."

Ha belegondolsz ez pont ellentétes hatást fog kiváltani, mert az elolvadó jég helyén nem tenger hanem szárazföld lesz hiszen oda emelkedik ki ahol korábban a víz(jég) helye volt! Szóval a Déli sark elolvadó jegének mennyisége x 2 lehet akár a változás!

Persze arrafelé is van sok úszó jég (self) amelyek ilyen módon nem növelik elolvadással a tengerszintet.

Ami viszont ugyanígy bajt okozhat az Grönland jege! Ott is hatalmas mennyiség van és ugyanúgy ki fog emelkedni ha elolvad.

Ami ezen kívül probléma a magashegyi szárazföldi gleccserek jegének olvadása. (Ez arányaiban töredéke akár Grönlandnak akár a Déli sarknak.

De ezeken kívül van még 2 probléma (kör)!

1) A víznek is van gravitációja, és ekkora mennyiségeknél ez már lassítja a szétterülést! Vagyis az óceánon egy "púp" keletkezik az elolvadó jégből és az hosszú időn keresztül egyben tartja magát csak lassan oszlik szét a teljes világóceán felületén! Ennek vannak jelei és hatásai már most is. Grönlandhoz közeli helyeken pl Bostonban, New Yorkban sokkal gyorsabb az emelkedés léptéke mint máshol. Tehát minél közelebb van oda valami annál gyorsabb emelkedésre számíthat. Sőt ideiglenesen a világóceán átlagos (végleges) emelkedését jóval meghaladó értékek is jöhetnek egyes helyeken! Ami aztán újra szárazföld lesz miután eloszlik a teljes felületen a víz pár ezer év alatt.

2) Térfogatváltozás:

A) A jégé kezdetben csökkenti az emelkedés léptékét mert kevésbé sűrű azaz nagyobb helyet foglal el mint az ugyanakkora tömegű 0,1,2,3,4 fokos víz.

B)4C fölött viszont már tágul a víz. Tehát a világ óceánok átlagos hőmérsékletét is figyelembe kell venni.

Mert az jelentősen és mélységében kimutathatóan is növekszik. Gondolj bele az átlagmélység 4km körüli. Ekkora víz oszlop ha tizedszázalékokat tágul is ki akkor is több méteres emelkedésről beszélhetünk átlagosan!!! Bár itt lehet inkább a teljes térfogatát kellene venni a világóceánnak akkor még ennél is nagyobb lehet a lépték!

Ez valós probléma, 1 évtizeden belül is akár több méteres emelkedés lehetséges, ami partmenti településeken, szigeteken, mélyföldeken súlyos problémát jelenthet, menekültek millióit kell majd máshol befogadni, letelepíteni.

Ezen kívül súlyos ökológiai válságkaszkádot is elindíthat, aminek beláthatatlanok a következményei. Amikor a földtörténet során ilyesmi történt az mindig nagy kihalásokkal és teljes átstrukturálódásokkal járt. Ennek mindig a korábban domináns fajok lettek az első áldozatai.

Most az én véleményem következik ami szubjektív:

Szerintem előállhat lokálisan akár 100 éven belül több 10 méteres emelkedés sűrűn lakott nagy kiterjedésű területek elárasztásával.

És ahogy 1-es is mondja ez ijesztő jövőkép hogyan fogja tudni megoldani az emberiség!

Továbbá igen az olvadásnak és melegedésnek súlyos ökológiai következményeire is kitérhetünk.

A teljesség igénye nélkül 2-t említenék meg!

- A sarkköri hideg vizek kedveznek az életnek és az áramlatoknak. A vízi emlősök és madarak nagy része ilyen területen táplálkozik. A melegebb óceánok viszonylag kihaltak. Bónusz hogy az áramlatok is megváltoznak tőle és a hideg víz nem ugyanott és ugyanúgy tör fel a mélyebb rétegekből mint addig. Lásd pl chile partjainál!

- Anoxikusság. A meleg kedvez a baktériumoknak és rontja az oxigénmegkötő képességet. Így az óceánok nagy területei válhatnak anoxikussá, ahol nem él semmilyen kopoltyús élőlény. Ráadásul ez a terület pont emiatt láncreakciószerűen terjedni képes. Ennek már vannak is jelei. (Balti tenger és Botteni öböl egyes részein ahol a víz kevésbé mozog már erőteljesen jelentkezik!)

Mindkettő probléma egy gigapusztulás beindulásának kedvez. És mivel a biomassza nagy részét érintené ezért áttételek miatt a szárazföld sem maradna ki ebből.

Végeredmény: emberiség - öngól - hatalmas bukás/pusztulás/kihalás.

Hidd el, azt a klímakutatók is tudják, hogy az északi-sarki jégolvadás nem járul hozzá a tengerszint emelkedéséhez :) Van azonban szárazföldi jég bőven.

A Déli-sark jege is szárazföldi jég. Ha pedig a jégolvadás miatt megemelkedik az Antarktisz, az csak még jobban hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez.

A század végére vonatkozó becslések általában 0,5 méter és 2 méter közé teszik a tengerszint várható emelkedését.

Nehéz megmondani, mert jelenleg csak 3 mm-t emelkedik évente, de az emelkedés üteme gyorsul, és nem tudjuk hogyan fog alakulni a jövőben.

Szerintem egyértelműen súlyos biotic crisis elé nézünk, ami valószínűleg az óceáni élővilágból kezd elindulni. Az is szerepet játszhat, hogy az emberi populációk degradációjával (veszélyben érezzük magunkat, élőhelyünk csökkenése) erőforrásaink még rohamosabb felélése következik.

Röviden: éhség, járvány, nyomor, háború..

Kicsit komolyabbra fordítva a szót, sajnos én is komoly problémát látok. A földtörténet során a biodiverzitás csökkenése, az ilyen jellegű (tehát viszonylag gyors!) klimatikus változás mindig kihalást eredményezett. Az ember már önmagában is ökológiai vákuumot okoz sok biocönózisban, és akkor még nem is beszéltünk (a szintén általunk okozott) elöntések, felmelegedés stb. környezeti pusztítását.

Az a szomorú, hogy a tudóstársadalom már rég felállította a prognózist, megoldást is javasolt, de végrehajtani nem ők tudják (szubjektív megjegyzés: szerintem a szelektív hulladékgyűjtés stb. -én magam is végzem- nagyon szép dolog, de elenyésző a másik oldallal szemben, önmagában kevés).

Amit szintén említettek az előttem szólók: migráció. A mostani migráció csak könnyed előjáték, ahhoz képest, amit az imént ecsetelt katasztrófák okozhatnak. Beláthatatlan politikai, társadalmi válságot okozhat. Az ember nem olyan, mint a többi állat, hogy ha ég az erdő, akkor elmenekül, ahol biztonság van. Itt kőkemény határok vannak, és az ember evolúciós jellegéből adódóan kifejezetten idegengyűlölő. A csimpánzoktól annyiban különbözünk, hogy nálunk a csoporton belüli agresszió csökkent, de a csoportok közötti nem. Jó öreg mondás (primatológusok állítólag kedvelik), hogy ha egy állomáson felszáll hat csimpánz egy buszra, akkor a következőn már csak egy száll le élve. Ha a csimpánzok helyére népeket helyettesítünk be, akkor (kis túlzással) valami hasonlót tapasztalunk a történelemben. Az emberi egyenlőség, béke, megint egy szép eszmény, ami még sohasem valósult meg.

Arról fogalmam sincs, hogy még visszafordítható-e a folyamat.

Hadd tegyem hozzá, hogy a tengerszint emelkedése messze nem az egyetlen kellemetlen velejárója a felmelegedésnek. Hasonló mértékben kellemetlen lesz a

- csökkenő a termésátlagok

- fogyatkozó édesvíz

- pusztuló tengeri élővilág (nem csak gabonát nem tudunk majd eleget termeli, de halászni se nagyon lesz mit)

- tömeges migráció (nem olyan mint most, 100x akkora, de szerintem már a mostani is legalább részben a klímaváltozás miatt van)

- háborúk és globális konfliktusok

- járványok (már létező trópusi nyavalyák északra húzódása, és már eltűnt kórokozók újra megjelenése*)

Talán a járványok és a csökkenő termésátlagok kivételével a fentiek már mind zajlanak.

Van itt egy elég hosszú angol nyelvű cikk a fentiek részletezésére:

[link]

*Ez utóbbira nagyon érdekes példa (nekem legalábbis új volt) a cikkben említett orosz srác esete, aki lépfenében halt meg. A baci ami megbetegítette egy 75 évvel ezelőtt elpusztult rénszarvasból származott, ami eddig fagyottan hevert valahol Szibériában, de most kiolvadt. Állítólag sok más izgi, már elfeledett kórozó is előkerülhet a felolvadó permafrosztból.