Miert nem hasznalunk sokkal tobb napelemet vagy vizeromuvet hogy fedezzuk az emberiseg aramellatasat ?

"De miert nem csinalja azt az emberiseg, hogy pl telepakolja a kalahari (vagy barmelyik masik) sivatagot napelemmel"

Simán lehetne.

A probléma, hogy ahol a potenciáléis területi lehetőség van, ott nincs meg az anyagi alap, a politikai és gazdasági stabilitás ahhoz, hogy ez létre is jöjjön.

Pedig még a sivatagosodást is visszafordíthatná, a talajlekötés és hajnali páralecsapódás-gyűjtés révén.

"Ugyan ez pl a szeleromuvekkel olyan foldreszen ahol szelesebb az ido, es kevesen lakjak."

Na ez még problémásabb.

Azokat a helyeket általában azért nem lakja ember, mert vagy nehezen élhető, egyben iszonyat drágán beépíthető, mindentől messze eső terület, vagy már természetvédelmi és ezért széttúrhatatlan.

A skandináv országokban, az északi tengerparti és sekély tengeri rész mondjuk ilyen, ott épült is már sok szélerőmű.

Van velük rendesen karbantartási költség, de működik.

A vízerőművek sajnos környezetvédelmi szempontból elég problémásak.

Van mostanában pár új, minimális környezetterhelésű árapály-erőmű terv, azokban még sok potenciál van.

"A sivatagokról azt gondolhatnánk, hogy ideális helyszínei a naperőművek telepítésének, hiszen óriási nyílt terepek, általában kedvező domborzati viszonyokkal, értelemszerűen rengeteg napsütéssel... A napelem sötét, majdnem fekete felülete alapvetően megváltoztatja a felszín fényvisszaverő és elnyelő képességét (szakszóval az albedóját). Míg a sivatag homokja a beeső fénysugárzás nagy részét visszaveri, a napelemek a nagy részt éppen elnyelik... Ha mindez csak lokális jellegű változásokat okozna, abból még nem lenne nagyobb baj, de ha nagy méretekben kezdenek el betelepíteni egy sivatagot napelemekkel, akkor sokrétű és távolra is ható környezeti változások indulnak el..."

[link]

"HA A NAPFARM MÉRETE ELÉRNÉ A SIVATAG TELJES TERÜLETÉNEK 20 SZÁZALÉKÁT, AZ ÉGHAJLATI VISZONYOK TELJESEN MEGVÁLTOZNÁNAK."

[link]

Leszámítva, amiket már írtak, van ilyen irányú tendencia. Épülnek a vízerőművek, és a napelemek. Csak, véges a gyártókapacitás. Ha jövőre a mostani sokszorosát akarnánk napelemből, akkor az nem menne.

Ugyan ezért nem lesz pár év alatt az összes új autó elektromos. Nincs hozzáp akkumulátor gyártókapacitás.

Van néhány probléma. A napelemhez kell nyersanyag, kell szakértelem, kell gyártóhely. Utána kell szállítmányozás a Kalaháriba. Ha megvan az energia, azt szét kell teríteni a világban. Kellő hasznossági mutatóval. ja, és mindehhez el kell végezni a számításokat, bemutatva, hogy minden van, minden működik, eléri célját és megéri.

Már csak bele kellene vágni. Ez a legnehezebb. Az elszánás arra, amit nem tudunk.

#2: Az idézett cikkek a napelemek MAI generációival számolnak, miközben az új, most fejlesztés alatt lévők már a beeső infravörös fény jelentős hányadát is felhasználják energiatermelésre, illetve jóval magasabb hatásfokúak, tehát közel sem ennyi energiát pocsékolnak a levegő hevítésére.

És nem mellesleg nem igényelnek jelentős ÚJ gyártóberuházást illetve veszélyes nyersanyagokat.

[link]

Bizonyára akkor is lenne éghajlati hatása, de közel sem akkora és nem is feltétlenül negatív.

A sivatag nem egy príma hely, drasztikus minden szempontból, hatalmas a hőingadozás, aztán a Szaharáról közismert, hogy képes volt mindig is mozgó karavánokat betemetni, vagyis a naperőművek hosszú távú működtetése kétséges, óriási az amortizáció, a napelemek meg mindenképpen sérülékeny tárgyak, kérdéses, hogy mennyire lehet őket robusztussá, a környezeti hatásoknak ellenállóvá tervezni. Mindemellett olyan helyeken vannak a sivatagok, ahol nincs erre megfelelő technológia, a fejlett országok messze vannak és a nagy távolságra szállítani az energiát meg problémás több szempontból, nagy a veszteség, az üzemeltetési költség.

Vízi erőműveket ott érdemes csinálni, ahol nagy a folyam szintkülönbségének esése, nem kell óriási duzzasztóműveket építeni, ezek többnyire kisebb hegyi folyócskák, ahol a környezet megengedi, ott már csináltak is, de ezek értelemszerűen nem lehetnek nagyok, a vízhozam nem bírja és ráadásul a klímaváltozás következtében veszélyeket is rejt, például a súlyos nyugat-európai villámárvíz jelzi, hogy a megnövekedett páratartalmú esőfelhők szinte bárhol okozhatnak a jövőben hatalmas árvizeket, amikre eddig nem kellett számítani. Ha ezt még egy gátszakadás is tetézi, akkor a katasztrófa elkerülhetetlen és egyenlőre nem tudni, mennyire kell a szabványokat szigorítani, mert a túlbiztosítás meg roppant költséges.

A szélerőművek hatásfoka soha nem volt túl jó, óriási a karbantartási költségük, az amortizációjuk, olyannyira, hogy nálunk be is van már tiltva tudtommal, legalább is az újabbak telepítése. Természetesen ahol gyakoribb és hevesebb a széljárás, ott nyilván több energiát lehetne termelni velük, azonban a nagyobb szél jobban is károsítja őket, tehát az élettartamuk jobban csökkenne.

Végeredményben technológia kérdése, a jelenlegi szint arra elég, ami most van, ezt lehet bővíteni, a későbbiekben ez bizonyára fejlődni fog és akkor ilyen jellegű nagyobb projekt is rentábilissé, kivitelezhetővé fog válni,szerintem jelenleg nem tartunk még ott, de tévedhetek, mert az is lehetséges, hogy terveznek már ilyen léptékű beruházást.

Csak egy apró megjegyzés, a hatásfokról.

Ha az energiából folyamatosn utánpótlás van, gyakorlatilag korlátlan, akkor nem olyan nagy baj az alacsony hatásfok. :)