Ez valóban működő technológia?

Igen, működő eljárás. A folyamat neve krakkolás vagy pirolízis.

Viszont a gyakorlatban ilyen célú használata nem túl elterjedt. Mivel több energia kell a bontáshoz, mint amit visszanyerünk a termékekből. Legi kább a kőolaj iparban használják, ahol nagy szénatomszámú vegyületekből kissebb szénatomszámúakat csinálnak. Pl kenőzsírból benzint vagy gázolajat.

Azzal nem értek egyet, hogy a műanyagok termikus lebontása energetikai szempontból gazdaságtalan, hiszen a kevésbé hasznos frakciók teljes eloxidálásával rengeteg energia nyerhető.

Ha nem egyfajta műanyagot, hanem kevert hulladékot bontunk le, akkor áttekinthetetlen sokféleségű bomlástermék keletkezik, tehát célszerű a folyamatot úgy vezetni, hogy csak kevés fajta kis molekulájú anyag keletkezzék, melyeket már könnyű direktbe felhasználni hasznos anyagok szintéziséhez.

Mivel ez egy nehézipari tevékenységkör, így óriási tőkekoncentrációt igényel ilyen üzemek létrehozása, és a jelenkori döntéshozók nem támogatják kellőképpen ezt a témát - mert méltatlan idióták.

Pirolízissel ugyanis minden organikus hulladék hasznos ipari nyersanyaggá és tiszta energiaforrássá tehető, más alternatíva nem is nagyon létezik a jövő számára!

1. Rengeteg szemétlerakó van, mely tele van feldolgozatlan műanyag hulladékkal.

2. Ha a fosszilis szénhidrogénkészletek kimerülnek, akkor is elő kell majd állítani a nélkülözhetetlenül hasznos és gazdaságos műanyagokat, pl. mezőgazdasági hulladékokból, egyéb reciklált széntartalmú anyagokból meg kőszénből.

3. Műanyaghulladék és mezőgazdasági organikus hulladék tehát mindig lesz, amíg nem degenerálódik a társadalom a "Mad Max világ" szintjére!

"Azzal nem értek egyet, hogy a műanyagok termikus lebontása energetikai szempontból gazdaságtalan, hiszen a kevésbé hasznos frakciók teljes eloxidálásával rengeteg energia nyerhető."

De a krakkolás nem oxidatív folyamat. Álltaláb nem játshódik le benne oxidació vahy redukció. Így nem jár energia felszabadulással.

Gazdaságilag lehet megérheti, mivel a krakk termékek értékesek, és ha ha vann hozzáférés nem fosszilis energiához gyakorlatilag ingyen van.

Viszont energetikailag sose lesz megérős, mert az megszeggné a termodinamika és az energiamegmaradás törvényeit.

Alap törvény hogy akárhogy jutunk el egy kémiai folyamat végére a felszabaduló energia ugyan az. Emiatt van az hogy ugyan akkora energia szabadul fel ha mondjuk elégetjük ezt az elegyet: C12 + H12 + 15O2-> 12CO2 + 6H2O vagy ezt, 2C6H6 + 15O2 -> 12CO2 6H2O. A felszabaduló energia ugyan az, ez a termokémia egyik alap törvénye. Ugyan ez játszódik le a krakkolásnál van egy müanyagod aminek az elégetésénél 100% energia szabadul fel. Ha ezt krakkolod akkor a müanyag illákonyabb alkotóelemeire törik, de az elegy kémiai összetétele azonos marad, tehát ha azt elégetnénk 100% energit kapnánt a kiindulási termékhez képest. De mivel X% energiát elhasználtunk a krakkoláshoz a termékekből kinyerhető energia 100-X% ami mindig kissebb a kiindulási anyagénál.

X iparban kb 5-20% kis reaktorikban valahol 40-60% között van. Szóval még csak nem is kicsi a veszteség. A technológia azert nagyon értékes mert olyan alkéneket termel amik nem fellelhezök a kőolajban, valamint ipari szempontból nagyon jelentősek. De energia termelési szempontbol borzalams, sokkal jobban megéri elégetni a kiinduló anyagot mint feldolgozni és utánna elégetni.