Ha már a 80-as évek végén/90-es évek elején rendelkezésre állt a napelem-technológia, miért vártak mostanáig a napelemparkok kiépítésével?

Régen olyan drága volt a napelem, a hálózati áram meg olyan olcsó, hogy inkább csak a gazdagok és csak hobbiból napelemeztek.

Mára viszont megfordultak az árfolyamok.

Mert akkoriban sokkal drágábban kaptál sokkal kisebb hatásfokú napelemet, mint ma. Akkoriban csak ott volt igazán értelme használni, ahova túl költséges lett volna a hálózatot kiépíteni. Főleg, hogy az energiaárak is alacsonyabbak voltak.

Nem, nem kellett pofon, anélkül is zajlott igen intenzíven a fejlesztésük, de tömeggyártásuk és elterjedésük csak egy bizonyos megtérülési fok után robbant be. A befektetők 2-3 de nagyon max 6-8 éves megtérülésű projektekbe szeretnek befektetni. Szóval az, hogy 15-20-30 év alatt térült meg, nem volt vonzó befektetés, annál még egy atomerőmű is hamarabb térül(t) meg.

Ilyen kérdést én is tudok feltenni: Ha már 300 éve rendelkezésre állt a technológia az ABShez, akkor miért nem szerelték fel a fogatok kerekeire?

Ami meg a "Nem gondoltak rá..." kérdést illeti, nem. Az oroszok csatlósai voltunk, ott meg annyi kőolajszármazék van most is, hogy csak na. De a kőolajról már akkor feltételezték, hogy 50-100 éven belül el fog fogyni. A következő mondatban tájékoztattak, hogy szén van elég.

Egyébként, kérdező, a te nagypapád már mondta nyolcvanban, hogy majd Putyin háborút kezd, és probléma lesz a gázzal? Mert ha erre nincs írásbeli bizonyítékod, akkor csak a légbe ugatsz.

"Tükrökkel fokuszálják a napfényt, vizetforralnak, majd gőzzel áramot termelnek. Ez akár 200 évvel ezelőtti technikai tudással is megépíthető."

Asszem, te nem tudod, mit beszélsz.

150-200 éve még transzformátor sem volt a "DBZ team" Budapesten 1885-ben alkotta meg az elsőt. Akkoriban áramtermelés ahol egyáltalán volt, ott lokálisan történt a felhasználás helyszínén, vagy ahhoz nagyon közel, mert egyenáramot nem lehet messzire szállítani.

Egy tükrös naperőmű nem kis helyet foglal, nem igazán lett volna megoldható. A másik, hogy az év minden napján más szögben süt a nap. Nem csak az adott napon belül kell állítani a tükröket, hanem minden nap máshogy. Ma ezt az elektronika gond nélkül fillérekből megoldja, akkoriban ezt tisztán mechanikus úton megoldani nagyon nehéz és nagyon drága lett volna.

Pont annyira lehetett volna 150-200 éve ilyet építeni, mint sugárhajtóműves repülőt. Elvileg egyik része sem lett volna megoldhatatlan, de egész egyszerűen nem tartott ott az ipar.

8: Rendben, a transzformátor csak 140 éve van, de azért az se lenne semmi, ha már 140 éve építgetnénk a tükrös naperőműveket. Ezenkivűl korlátozottabban de transzformátor nélkül is működött volna, mert azért pár kilométerre a kisfeszültséget is ellehet vezetni. Plusz ehhez a távolsághoz hozzáadodik, hogy talán 1-2 kilométerre hőszigetelt csővekben a gőzt is ellehet vinni, és ott helyben árammá alakítani. A sűrűn lakott nagy városban gond lett, volna de elszort kistelepüléseket gyárakat helyileg ellehetett volna látni árammal. Tehát mondjuk egy, 1 négyzetkilométeres naperőmű áramát pár kilométer távolságra ellehetne jutatni. És a gőzt még tárolni is lehetett volna éjszakára. (az 1900-as évekre ezt meg is csinálták, tehát a technika készen volt, elérhető volt.)

És persze parabola (váju alakú) tükrökről van szó, amít nem kell állítgatni, mert a nap állásától függetlenűl, mindig a fokuszpontba koncentrálja a beeső napfényt, ahol csőben vizet forralnak.

Mert 140 éve a vájúnak volt fókuszpontja. :D

"azért pár kilométerre a kisfeszültséget is ellehet vezetni"

Budapesten 1893-ban indult meg az áramszolgáltatás, két társasággal, egy AC és egy DC társasággal, mindkettő gyakorlatilag ott fejlesztett a Dráva utcától a belváros felé egy-két utcányira, a DC terület átment Budára is, az egy pár kilométer; természetesen a szállítás először 1,8 kV váltakozóáramú hálózaton történt, de 12 év múlva már 5 kV 3 fázison. Ennyit az egyenáramú szállításról. A súlypontokban ott valóban nem kellett nekik transzformátor, forgóátalakítókkal "csináltak" egyenfeszültséget.