Lehetséges az, hogy ha egy kondenzátort melegítünk akkor a kondenzátorban elektromos áram keletkezik?
Szóval mivel tudni lehet, hogy a hő az tulajdonképpen elektromágneses sugárzás, így az az ötletem támadt, hogy egy tekercset felmelegítek (gondoltam mi bajom lehet...) azaz elektromágneses sugárzásnak teszem ki, akkor elvileg áramot generál.
Nem generál sajnos.
Viszont amikor a tekercset kiforrasztottam egy nyákról akkor kivettem onnan egy 16V 820 mikrofarados kondit is, amit egy kósza gondolattal szintén feltettem melegedni, 100 fok biztosan nem volt de megérinteni nem tudtam
ÉS MÉRTEM BENNE ÁRAMOT, keveset de mértem, amit a műszer pár másodperc múlva fel is emésztett, visszaraktam melegedni megint lett benne volt Millivolt de mérhető, akár hányszor raktam vissza melegedni annyiszor tudtam mérni.
Azután párhuzamosan kötöttem 5 darab 16 Volt értékű kondenzátort, ekkor jóval nagyobb voltot mértem, 160 mV.
Magyarázat?
válasza:De csak teflonsütőben, mert az egyszerű vas rögtön rövidre is zárja a termelt energiát.
Egyébként a hőerőművek is így működnek.
Tényleg, le a kalappal a tudásotok előtt ebben a témában, sokat tanultam a leírásokból, köszönöm szépen.
És most hogy már szinte mindent tudunk, valaki áttérne a gyakorlatra?
Van egy rozsdamentes fazekam, ez alá gyújtottam a legkisebb gázlángon, ebbe belehelyeztem egy alumínium hűtőborát (P4-es processzor hűtő)erre ráraktam a kondenzátorokat és egy üveg fedővel letakartam, kb 15 20 perc alatt átmelegedett véleményem szerint 70 80 90 fokos lehetett, víz nem forrt el ha rácsepegtettem, de már kézzel nem lehetett megérinteni, a műanyag már éreztette a szagát de nem olvadt a bordára.
válasza: válasza:Mivel a 3., 9., 12., 13., 16. válaszaim nem bizonyultak elégségesnek, így vettem a fáradságot a nagy mítoszrombolásra, és elvégeztem a kísérletet hűtéssel és fűtéssel is. Minden az elméleti elképzeléseim szerint működött, és bebizonyosodott az is, hogy a domináns jelenség az elektrolitkondenzátor nagy belső ellenállású galváncellaként működése.
A hevítés elsősorban a dielektrikum szivárgását növeli meg, így kondenzátorból kémiai cellát kapunk. Az azonos fémből készült elektródák is különböző anyagi minőséget képviselnek, hisz az egyik redukáló, a másik pedig oxidáló felületi behatásnak volt kitéve.
Nincs tehát semmiféle másodfajú perpetuum mobile, vagyis hőátalakítás elektromos energiává a Carnot tétel keretein kívül. A keletkező elektromos energia a kondenzátorstruktúra korróziója miatt keletkezik.
válasza: válasza:Folytatás - a kísérlet részletei:
Volt 10 darab használatlan Rubicon márkájú 2,2 millifarádos, 16 voltos elektrolitkondenzátorom a fiókkészleteimben. Most mikor rájuk mértem, volt köztük 300 millivoltos feszültséggel is bíró példány! Volt viszont 3 darab teljesen üres, melyek valószínűleg sokáig zárlatban voltak a tárolás közben. Ezekkel végeztem a hűtési és a hevítési kísérletet is.
Az asztalra kiszedett - tehát így zárlatmentessé vált - teljesen üres kondenzátorokon is megjelent valamicske 5 mV alatti feszültség, miközben a - 20 C fokos fagyasztófolyadékot készítettem elő. A fagyasztás semmilyen értékelhető eredményt nem hozott.
Utána jött a 90+ C fokos vízfürdő. A kondenzátorok lassan töltődni kezdtek, és kb. negyed óra után egyértelmű volt, hogy nem nagyon mehet a feszültségük 50 millivolt fölé.
Nyilvánvaló tehát, hogy a dielektrikum remanenciája itt nem zavarhatott bele a dolgokba, és a mért feszültségek polaritása mindig megfelelt a kondenzátor üzemi polarizációjának - ami ellentétes a #17 (3:45) válaszadó által leírt tapasztalattal.
A feltöltődést tehát az elektródák kémiai polarizációja okozta. A melegítés lerontotta a dielektrikum szigetelő tulajdonságait, így könnyen megfigyelhetővé téve a jelenséget!
válasza:"...tehát "elvileg" semmiféle "áram", feszültség, és elektromos teljesítmény generálásáról nem lehet szó."
Ez egy ismert jelenség. Elektronikai gyárban (Bosch) problémát is okoz, hogy a reflow kemencében a kész áramkörben "feltöltődnek" az elektrolit kondenzátorok amik tönkreteszik az ICT-t amikor az teszteli.
Ezért az ICT a mérés előtt mindet rövidre zárja.
Valószínűleg elektrokémiai oka van (és az alumínium elkókra jellemző, tehát nem minden kondenzátorra)
válasza: válasza:Nem olvastam végig de kérdező szerintem akár lehetett hőelektromos hatás is!
Vagyis az történt hogy a meleg kondenzátor meleg lábát amikor a műszer hideg érintkezőihez érinted akkor az feszültséget generál mint egy peltier elem.
Mivel nem valószínű hogy ugyanabból a fémből vannak.
És viszont az érintkezéstől elkezd a hőkülönbség is megszünni vagyis a műszer érintkezője melegszik, a kondi lába hűl és ez az amitől megszűnik a mérhető feszültség.
Mindez viszont az jelenti hogy egyáltalán nem a kondi hozta létre a feszültséget.
Hogy ez történt -e vagy valami más több módon is kitesztelheted.
- Fentarthatod a hőkülönbséget. A kondit melengeted a hűszer vezetékeit jeges tálon át vezeted a mérés helyére.
Ha a feszültség megmarad akkor igazoltad hogy ez történt amit leírtam.
Ha nem marad meg akkor a feszültség valóban a kondenzátoron belül keletkezhet.
- Megpróbálhatod valami más fémmel borítani pl a műszer érintkezőjét. Pl alufóliával borítod. A keletkezett feszültség lesz más értékű. Ha még egy másik fémet is kipróbálsz annak is más lesz.
- Egy kondi levágott de felmelegített lábát is megpróbálhatod mérni. (A műszer vezetékeit hűtve tartva.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!