Az űrhajó ablakán nem megy be a gyilkos kozmikus sugárzás ?

A nemzetközi űrállomás még a bolygó magnetoszféráján belül van, ami véd a nagy energiájú kozmikus sugárzástól. A magnetoszféra vagy 60.000km-es burokban veszi körbe a Földet, az űrhajósok pedig párszáz km magasan vannak csak.

Viszont van még egy védőréteg, ami a Földön maradókat (sokkal hatékonyabban) védi: a légkör. Értelemszerűen ez felett vannak az űrhajósok.

Tehát: jobb azért ott a helyzet, mint a mélyűrben, vagy a bolygóközi térben. Mondhatni nem jó, de nem is tragikus.

Egyébként nemcsak az ablakon hatolnak át ezek a sugarak, hanem jelen van az egész űrhajó belsejében. Védekeznek-e ellene? Nem. Nem lehet. Vagyis de: úgy, hogy meg van szabda, egy adott űrhajós maximum mennyi időt tölthet az űrben.

Mehetünk tovább is. A kozmikus sugárzás itt a föld felszínén is jelen van, folyamatosan mindenki kapja.

Csak hát nem az a kérdés, van-e, hanem az, mekkora. Egy bizonyos mértékig az emberiszervezet tolerálja, aztán egyre kevéssé, míg egy szint felett elpusztul. Ezen felül a genetikai változások egyik fő forrása a kozmikus sugárzás.

A nagyenergiájú részecskék vagy elektromágneses hullámok zöme egyszerűen átmegy a szervezeten, mint egy szitán. Ami viszont beleütközik a szervezet valamely részébe, az csinál valamit. Függ attól, mekkora az energia, minek ütközött és hogyan. Lehet, hogy mindössze elpusztul egy sejt vagy fehérje átalakul, de ezek újra termelődnek, Ha viszont kritikus helyen nyelődik el, akkor egy fontos funkció másképp kezd működni, ez a hatás tovagyűrűzik, és peches esetben (vagy ha sok van ilyen) kioltja az életet (a szervezet valami olyan elemét alakítja át, ami életfontosságú hatást fejt ki, mivel ez megváltozik, a szervezet bedobja a törülközőt.

A bórozott beton és a könnyű elemes (pl. hidrogén) anyagok a neutronsugárzás ellen vannak.

A nagy energiájú gammára csak a nagy sűrűségű anyagok hatásosak.

"Gondolom az ablakot is lehetne valamilyen ólom kristályból készíteni"

Nem igazán lehetne, legalábbis az ISS ablakait. Ott nem csak a sugárzásnak kell ellenállni, hanem mikrometeoritoknak, a nyomásnak és az extrém hőingadozásnak is. Ezek egyike ellen sem sokat véd az ólomüveg. Az ISS ablakait többrétegűre gyártották, boroszilikát (akrilhoz, plexihez hasonló anyag), kvarc és UV-szűrő fólia alkotja. A sűrűsége 2 kg/dm3 körül van, az ólomüveg nagyjából 3-5 kg/dm3 körül van. Vagyis ha van az űrállomáson jelenleg 100 kilónyi ablak, akkor annak ólomüvegből nagyjából 150-250 kg lenne a tömege, vagyis 50-150 kg-mal lenne több. Ha ehhez hozzáveszed, hogy az ólomüveg nehezen tűri a hőmérsékletkülönbségeket, a mikrometeoritokat, meg azt, hogy az űrállomás fellövésekor még 100.000 dollár körül volt egy kilónyi hasznos tömeg feljuttatása az űrállomás magasságába, akkor te is megérted, hogy miért nem ólomüveget használtak.

Egyébként az ólomüveg sem szűri ki az összes sugárzást, csak valamennyivel jobban szűri, mint a boroszilikát.