Milyen víz kering a távhős radiátorokban?

Ha nem volna helyi víz-víz hőcserélő az épületekben, akkor a szolgáltató vize számtalan helyen szivároghatna - és ami még rosszabb - a mindenfajta régi szedett-vedett szerelvényből összeszedné a korróziótermékeket.

Ha helyileg el van választva a vízkör, akkor a házmesternek gyorsan feltűnik a szivárgás. Ráadásul így mindenki maga felel a vízkör oxigénmentességéért, a korrózió-inhibítorok helyes adagolásáért, stb., tehát egy rakás karbantartási költség igazságosabban oszlik meg, és elmarad egy rakás konfliktushelyzet.

4: Meg a nyomással is lennének gondok. Például a fűtőmű kazánja sok helyen a földszinten van, maguk a csövek fagyhatár alatt kb. 2m mélyen mennek. Egy 10 emeletes panelház legfelső szintje kb. 32m magasan van a talajszintez képest ez már összesen 35 méter vízoszlopot jelent, és ez máris bevisz a rendszerbe egy 3,5 bar statikus nyomást amit a rendszernek bírnia kell, így lesz a kazánnál 5-5,5 bar nyomás (láttam ilyen hőközpontot ahol nem volt a nem túl távoli 10 emeletesekben hőcserélő, igaz a mi feladatunk a korszerűsítés volt, hogy kerüljön be hőcserélő többek között ezért is). Ez minden szerkezetet túlságosan terhel.

Szintén problémás ha pl. az egyik radiátor eldurran akkor kérdéses, hogy mekkora körzetet érint a nyomás vesztés és mennyi víz képes elfolyni. Például a földszinten lakó Erzsike néni elmegy otthonról 2 hétre az unokáihoz karácsonyozni. Eldurran a radiátora, esélyes, hogy mire észreveszik pár köbméter víz szétfolyt (és nyomás van bőven, mert a hőközpont tartja az egész lakótelepen a nyomást...). Ha csak egy épület van, akkor ott kisebb az a térfogat amiben észre kell venni egy nyomás esést, és elevve nem sok száz m3 víz tud szétfolyni csak néhány mire észreveszik a nyomás esést. (ilyet magam nem láttam, csak a fotókat egy így szétáztatott lakásról, hát a lakó nem örült neki).

Valami miatt az előző vége lemaradt a történetnek. A hőközpontban észlelték a nyomás esést és vízveszteséget. El is kezdték keresni, nyilván az első ötlet az volt, hogy valahol a földben húzodó csöveken lehet a gond (általában ott a legvalószínűbb) egy nap csak pár száz liter víz folyt el. Eleve minél nagyobb egy rendszer anál több helyen csöpög, ereszt, szivárog, szóval egy alap vízveszteség mindenhol van. Ezért nehezebb észrevenni egy lakótelep méret esetén hogy ez most "természetes" vagy "rendellenes" vízveszteség. Végig mérték (erre vannak műszerek) az utcákat, találtak is 2 helyen szivárgást, kiásták, megjavították. Mire ezzel végeztek tért haza a lakó a "telelésből" és látta a teljesen szétázott lakását.

Nyilván ha ez szakaszolva van, és csak egy épületnyit érint egyrészt ott kisebb (szinte 0) a "természetes" víveszteség és általában látható helyen mennek a csövek és a szerelvények (nem kell felbontani hozzá az utcát...) és egy ilyen vízveszteség hamarabb kiderül, hogy akkor most ott konkrétan az I. emelet 3-ban van.

Tegyük még hozzá azt is, hogy az ellátott épületekben levő csövezés jelentős térfogatú, így nagyságrendileg több víztöltetről kellene gondoskodnia a központi fűtőháznak.

Ráadásul mindig be kéne jelenteni a nagyobb helyi karbantartásokat is az üzembiztonság miatt. A sok helyen feleslegesen nagyra kijövő rendszernyomás is gondokat okozna.

Képzeljük csak el, hogy pl. csak öt atmoszférás nyomással kezd spriccelni a víz egy hirtelen szétrepedt szerelvényből, és egy elhagyottabb helyen kifolyhat belőle egy medencényi is, mire a központban komolyan kezdik venni a problémát!