Az űrkutatók számolnak ezzel a veszéllyel, illetve lehetséges lenne egyáltalán?

"Például a NASA is többször hozott a Földre idegen bolgyókról vett mintákat."

A NASA egyszer sem hozott a Földre idegen bolygókon vett mintákat. Meg más sem. A NASA a Holdról és egy kisbolygóról hozott vissza mintát. (Meg üstökös csóvájából, hogy teljes legyen a sor.) Plusz a szovjetek és a kínaiak hoztak vissza a Holdról, és a japánok két kisbolygóról.

Egyébként természetes úton viszont jutottak a Földre aszteroidák például a Marsról. (Igaz, úgy nyilván kisebb az esélye, hogy egy esetleges baktérium túléli az utat.)

[link]

"Az az eshetőség fenn áll, hogy a mintákkal együtt olyan baktériumok illetve vírusok is a bolygónkra kerülnek, amelyek eddig ismeretlenek voltak és halálos világjárványt okozhatnak?"

Ennek elég csekély az esélye. Ha tőlünk függetlenül kialakult élővilág részei, akkor nagy a valószínűsége, hogy egyáltalán nem tudnák az embert megfertőzni. (Ha nem független eredetű, az kicsit más tészta, de még úgy sem hinném, hogy túl nagy volna a kockázat.)

De például az első holdutazás után karanténban voltak az űrhajósok.

"És ha igen, erre az űrügynökségek is felkészültek, hogy kellő körültekintéssel kezeljék ezeket a mintákat?"

Az ilyen mintákat általában elég nagy körültekintéssel kezelik. Na nem azért, mert félnek a megfertőződéstől. (Az összes eddigi estben lényegében kizárható volt az idegen élet esélye.) Inkább pont azért, hogy földi eredeti szennyeződések ne rontsák el a mintát.

Igen, sázmolnak ezzel, ezeket a mintákat steril környezetben szedik ki a hordozókból és ott is vizsgálják.

Ahogy egyébként a más égitestekre küldött eszközöket is igyekeznek sterilizálni, hogy az itteni anyagokat ne hordjuk oda. Ezt mondjuk nem is annyira az ottani "élővilág" védelmében, hanem azért, hogy ne botoljunk a saját magunk által odavit torganizmusba és kiáltsun kfel, hogy "élet a Földön kívül!":D

Az Űrkutatás magyarul YouTube csatorna csinált egy videót arról, hogy milyen valószínűsége és veszélye lehet egy messziről jött baktériumnak vagy vírusnak, de sjanos most nem találom. De a lényeg: Nagyon kicsi a valószínűsége, hogy ha ide is kerül eg ilyen jószág, akkor az veszélyt okozna. Még a Földön is naponta találkozol egy halom baktériummal és vírussal ami semmi, de SEMMI veszélyt nem okoz rád, mert egyszerűen pl arra van kitalálva, hogy mondjuk a fűszálakon éldegéljen, egyéb élőlényekkel nem tud mit kezdeni. Na, egy organizmus a FÖldön kívül szerinted mit tudna kezdeni a földi élettel? Hát semmit.

Élesen el kell választani a vírusok és a baktériumok tárgyalását. Már csak azért is, mert a vírusok nem élő szervezetek. De főleg két okból.

(1) A vírusok rendkívül gazdaspecifikusak.

(2) A vírusok, viroidok, prionok evolúciósan legkorábban akkor alakulhattak ki, mikor már tömegesen jelen volt legalább egysejtű szerveződésű élet, mert nem élő szervezetek lévén a szaporodásuk élő szervethet kötött. Tehát ahol vírus van, ott már régen van élet is.

Tehát a vírusok tekintetében a következőket lehet elmondani: mivel a vírusok nagyon erősen gazdaspecifikusak, azaz egy törzs célzottan csak egy fajt képes megfertőzni, ezért annak az esélye, hogy egy kívülről jövő vírus meg tud fertőzni egy embert, gyakorlatilag elhanyagolhatóan kicsi. Aztán ha ez a vírus kiszabadul, akkor megint a fentiek miatt nagyon nagy eséllyel kipusztul. Tehát az, hogy kívülről jövő vírus embert vagy földi élő szervezetet fertőzzön, gyakorlatilag lehetetlen. Ami miatt például a permafrosztban aszalódó tetemeket elpusztító vírusoktól már érdemes tartani, az az, hogy még ha nagyon régi is a lelet, evolúciósan az akkor is nagyon rövid, ezért aztán itt már lényeges esélye van annak, hogy vagy még él a célfaja, vagy nem él ugyan, de él hozzá nagyon hasonló, vagy mivel evolúciósan nagyon közel van hozzánk időben, tud úgy módosulni, hogy minket is fertőzni tudjon. Ezen túlmenően a vírus, mint makromolekuláris rendszer, eszméletlenül érzékeny. A fehérjekapszidját az nem teszi tönkre, ami nem akarja, a benne levő RNS/DNS is sérülékeny, így egy kinti vírus eleve szinte lehetetlen, hogy átvészelne egy utat a földig, hiszen az úttal nagyon erősen kiszakítanánk abból a környezetből, amelyikhez hozzáidomult az evolúció során. Teljesen hasonlókat lehet elmondani a többi élettelen fertőző ágensre.

A baktériumokat élesen máshogy kell megítélni. Kezdve például azzal, hogy ők akár az utat is átvészelhetik még mostoha körülmények között is, ugyanis nem egy közülük képes bakteriospóra képzésére, azaz mikor kedvezőtlen körülmények közé kerül, akkor egy nagyon kevés plazmával együtt az örökítőanyaga egy kémiailag és fizikailag is rendkívül ellenálló burokba kerül, és amikor a körülmények élhetővé válnak, ebből képesek újra felépíteni magukat. Aztán ott van az a dolog is, hogy nem is okvetlenül kell megfertőznie egy szervezetet, elég ha bekerül és egy picit szaporodik, ugyanis nagyon sok baktérium képez antibiotikumot (igen), és ha az a szervezettől elég idegen, nagyon kevés is végzetes lehet. Nagyon fontos különbség még, hogy a baktériumok horizontális géntranszferre képesek, így a földi ökoszisztémába kerülve, bár kicsi eséllyel, de beleidomulhatnának a földi körülmények közé. Ettől még félni természetesen nem kell, erre is mikroszkopikusan kicsi az esély, de biológiailag sokkal több tényező adott hozzá, mint az élettelen fertőző ágensek esetében.

#5

"Tehát a vírusok tekintetében a következőket lehet elmondani: mivel a vírusok nagyon erősen gazdaspecifikusak, azaz egy törzs célzottan csak egy fajt képes megfertőzni"

Az igaz, hogy sok vírusnak nagyon szűk a gazdaspecificitása, de azért nem mindegyiknek. Az pláne nem igaz általában minden vírusra, hogy csak egy fajt tudnak megfertőzni. Ott van például a veszettség vírusa, ami egy csomóféle emlőst meg tud fertőzni. Vagy az influenza vírusoknak is elég sokféle gazdájuk lehet.

"Teljesen hasonlókat lehet elmondani a többi élettelen fertőző ágensre."

A vírusok esetében sem vagyok biztos benne, hogy minden fajra igaz, hogy olyan nagyon érzékenyek a környezeti hatásokra. (De lehet, hog így van, most nem tudok ellenpéldát mondani.) De a prionokra esetében biztos nem. Az gyakran pont, hogy eléggé ellenállóak. Például a hőkezelés sem pusztítja el őket.

"Aztán ott van az a dolog is, hogy nem is okvetlenül kell megfertőznie egy szervezetet, elég ha bekerül és egy picit szaporodik, ugyanis nagyon sok baktérium képez antibiotikumot (igen), és ha az a szervezettől elég idegen, nagyon kevés is végzetes lehet."

Az igaz, hogy baktériumok termelhetnek antibiotikumot, de biztosan erre gondoltál? Az antibiotikumok jó része nem veszélyes az emberi szervezetre (pont ezért lehet őket orvosságként használni). Nem toxint akartál írni.

"Nagyon fontos különbség még, hogy a baktériumok horizontális géntranszferre képesek,"

A vírusok is képesek horizontális géntranszferre.