Elektromos áram - hogy is vannak ezek a dolgok?
Több dolog is van, ami nem világos. Az első az egyenárammal kapcsolatos: az elektronok ez esetben egy irányba haladnak állandóan. Tehát mondjuk egy elemmel "táplált" égő egyik oldalán bemennek, a másik oldalán kijönnek az elektronok. Mi lesz azzal az árammal, ami már áthaladt az égőn? Az hova megy, mit csinálnak vele? Visszakerül az elembe? Ha igen, akkor hogy lehet, hogy mégis lemerül az elem? Mert elvileg akkor örök körforgásban kéne lenniük az elektronoknak, hacsak nem tűnnek el valahol. Hova tűnnek?
A másik kérdésem a hálózati árammal kapcsolatos. Tudtommal a konnektorokban váltakozó áram van. Egyrészt miért szükséges 3 "sáv"? Gondolok itt a fázis, nulla és föld hármasra. Minek mi a szerepe? Ha váltakozó áram, akkor a fázis és a nulla állandóan helyet cserél? Ha igen, akkor mi értelme van a fáziskereső ceruzának? Az elhasznált áram hova folyik? Vissza a szolgáltatóhoz a nulla "sávon" keresztül?
Kicsit sok lett, de nem nagyon értem, hogy mi folyik honnan, hova, mikor és miért, pedig nagyon kíváncsi vagyok rá. Előre is köszönöm a magyarázatokat!
válasza:Alapvetően nem érted az elektromosságot. A lényeg a feszültség. Feszültséget egy oldalon felhalmozódó elektrontöbblet szül. Egyenáramnál ez az elektrontöbblet szépen átvándorol oda, ahol hiány van, és kiegyenlítődik, így megszűnik a feszültség.
A konnektorban van egy fázis, ezen jön a szinuszos feszültség, van egy nulla, ez zárja az áramkört, és van egy föld, ez földel, hogy ne csapjon meg olyan könnyen az áram.
Ahhogy, hogy feszültség létrejöjjön, kell egy áramkör, és az áramkörhöz kell a nulla, különben mihez képest lenne elektrontöbblet/hiány a fázison?
Az áram nem olyan, mint az étel, hogy végigmegy a fogyasztón, és utána használhatatlan, az elektronok pont ugyan olyanok amikor kijönnek, mint amikor bemennek, sőt, váltóáram esetén jó eséllyel ugyanazok az elektronok "dolgoznak" órákig, hiszen oda-vissza mozognak nagyon kis távolságokat.
válasza: válasza:Majdnem így is van ez az elemen belül. Ami "összeköti a két végét" az az elemben lévő elektrolit.
Az elektrolit egy olyan kémiai anyag, amely a benne lévő elektródák között elektromos feszültséget kelt. Ha szétszedsz egy elemet, láthatod, hogy az egyik (negatív) elektróda egy cink henger (ez az elem burkolata), a másik (pozitív) pedig egy barnakő burkolatban elhelyezett szén rúd. A kémiai reakció a negatív póluson elektron többletet, a pozitívon pedig elektron hiányt kelt. Ebből nyerjük az elektromos áramot.
A reakció közben viszont a részt vevő anyagok elfogynak - ezért az elem kimerül.
Pedro
válasza: válasza:az egyik póluson elektron hiány van, ez a pozitív elektród
a másikon, a negatív elektródon meg elektron többlet van.
ez a potenciál különbség (feszültség) kinetikai energiát ad az elektronoknak, hogy rekombinálódjanak, vagyis arra törekszenek, hogy megszűnjön az egyensúlytalanság.
az elektronok iránya a negatív pólustól a pozitív felé mutat
az áram iránya épp ellentétes, az a pozitív pólus felől a negatív felé mutat. Azért van így, mert sokáig így feltételezték a múltban az áramot, majd jöttek a tudósok a 2 világháború közt, a komolyabb atomfizikával, és bebizonyították ennek ellenkezőjét. A szokás miatt mégis megtartották a rosszat is. Ám ha az elektronáramról beszélünk, akkor anód és katód a pólusok nevei.
azért merül le az elem magától is, mert az elektroliton keresztül is szivárognak az elektronok.
válasza:Na így már értem :) Tehát nem az elektronok fogynak el, hanem az elektronokat generáló anyagok. Köszönöm szépen mindenkinek!
Félve teszem fel az utolsó kérdést: az újratölthető elemek esetében mi a különbség, hogyan érhető el, hogy ismét feszültséget adjon az elem?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!