Miért párolog a víz 100 foknál alacsonyabb hőmérsékleten is?

Az előttem szóló leírta a mikroszintű jelenséget. Ha makroszkópikusan nézzük, akkor beszülnünk a kell a tenzió nevű fogalomról. Ez a gőznyomás másik neve. Puritán módon megfogalmazva ez azt jelenti, hogy az adott folyadék halmazállapotú anyag fölött ugyanolyan anyagi minőségű (tehát ugyanazon anyag) gőz is jelen van (egyensúlyban a folyadékfázissal), tehát légnemű formában, melynek mértéke függ a hőmérséklettől. A tenzió nem más, mint a gőznyomás más néven. Tehát ha van egy bögre vized és leforrasztod a tetejét, akkor a felette levő gázelegyben a víz tenziója el fog érni egy jól meghatározott nyomásértéket, 25°C esetében ez 3,1691 kPa. Tehát mindaddig párologni fog, amíg a vízgőz nyomása el nem éri ezt a szintet.

Érdekesség: amikor az adott anyag tenziója eléri a környezet nyomását, akkor forr fel a folyadékfázis.

"Tehát mindaddig párologni fog, amíg a vízgőz nyomása el nem éri ezt a szintet."

Sőt még utána is lesz párolgás, csak ekkor már megjelenik a kicsapódás is. Pontosan annyi víz fog párologni a továbbiakban, amennyi kicsapódik pl az edény falain. Tehát a párolgás és a kicsapódás jellemzően tökéletesen egyensúlyban van, és a relatív páratartalom 100%.