Hogyan kell elképzelni a nukleáris telet?

Egy globális atomháborúban sok nagyváros égne el. Ha ezekben a városokban sok az éghető anyag, akkor ez nagyon sok korommal, pernyével jár. Mivel az ilyen óriási tűzviharokban a korom és pernye nagyon magasra juthat fel a felszálló légáramlatok miatt; elvileg lehet, hogy eljuthat a sztratoszféráig, ahol majd szétterül.

A szétterült korom és pernye nem engedi át a napsugarakat így jópár évig árnyékot vetne a földre. Hideg telek lennének, és nyáron sem lenne sokkal melegebb. Nem éppen ez az idő kedvez a mezőgazdaságnak.

Elvileg a nukleáris tél pont úgy működik, mint a vulkanikus tél. (Egy szupervulkán kitörése sok évtizeden át tudna ilyen telet produkálni. Valamikor a 19.században volt nyár nélküli év -1815 talán- egy komolyabb vulkánkitörés miatt.

Megjegyzem, nem láttam olyan komolyabb számítást, ami levezetné: melyik város elégetése mennyi kormot eredményezne. Eléggé spekulatív ez a nukleáris tél.