Váltóárammal miért lehet villanymotort hajtani?

Mivel egyfázisú motornál az egyetlen fázis csak lüktető mágneses mezőt tud létrehozni, így nincs indító nyomaték. Tehát a motor vagy el sem indul, ahogy azt helyesen feltételezted, vagy bármelyik irányba elindulhat, ahogy azt tapasztaltad.

Ezért szoktak bekötni egy segédfázist, amelyet időben eltolnak a hálózati feszültség fázisához képest és így megvan az indítónyomaték, abba az irányba indul meg a motor forgása, amerre akarjuk.

Google-ba rákeresve a segédfázisos indításra részletesebb leírást is találsz, ide szerintem ennyi is elég lesz.

Szerintem a kérdező egyenáramú motort forgatott és azt nem érti, miért lehet váltóval is motort hajtani. Nos az egyenáramú motor váltakozó feszültségről (konyhanyelven váltóáramról) meg sem moccan. Illetve csak morog, a kérdező által vitatott okok miatt.

Az aszinkron motorok (a legközismertebb váltóáramú motorok) teljesen más fizikával dolgoznak. Ott pont a váltakozás hajtja a motort. A forgó mágneses mező feszültséget indukál a rövidrezárt tekercset tartalmazó forgórészben, ezért arra erővel hat. Ahogy ezen erő hatására a forgórész elkezd együtt forogni a mágneses mezővel, úgy az egymáshoz mért relatív fordulat csökken, emiből kifolyólag az indukció mértéke, ezáltal a forgatónyomaték is csökken. Ezért forognak ezek a gépek nagyjából (terheléstől függően) a hálózati frekvencián, vagy annak egész számú hányadán.

A szinkrongép teljesen más tészta. Ott csak a forgórészt gerjesztik egyenáramról. Az állórészt ugyanúgy váltakozó feszültségre kell kapcsolni, különben megáll és meg sem lehet mozdítani.

A sarokcsiszolókban és a többi kisgépben egy speciális egyenáramú motor szokott lenni. Ezekben sorosan csatlakozik a forgórész gerjesztése az állórésszel. A mechanikus egyenirányítást a kommutátor végzi. A soros kötés miatt mindegy, milyen irányban folyik rajta az áram, ugyanabba az irányba indul el. Ezért használható váltakozó feszültségről is. (ha a feszültség polaritást vált, mindkét tekercsen megfordul a mágneses polaritás, ami eredően nem okoz forgásirány váltást). Ha párhuzamosan lennének kötve a forgó-állórészek, akkor is ugyanez a helyzet, de a soros kötésnél kényelmesebbek az impedancia viszonyok, nem kell annyi menetet feltekerni a pólusokra.

"Ha a sarokcsiszolókban szinkrongép lenne, akkor egy egyfázisú 50 Hz-es hálózatról hogy tudna akár több mint 10000-es fordulatról járni? " az asszinkron gép se tud 10000-et forogni , de még 3000-et sem. De áttételezéssel minden megoldható , csak akkor a nyomaték fog csökkenni (P=M*n)

A kérdezőnek még annyi,hogy ilyen egyfázisú motoroknál vagy 2 térben egymáshoz eltolt tekercset használnak vagy beraknak egy segédkondenzátort és így 2 időben eltolt feszültség fog létrejönni , ami már képes megforgatni a motort. Nagyobb teljesítményű motoroknál 3 fázist szoktak használni , ez azért jó mert 2 időben egymástól 120fokra eltolt feszültség van és ez megforgat neked bármit , ezt hívják forgó mágneses mezőnek. Egyébként ezek a motorok meg generátorok elég nagy témakört fednek le , javaslom olvass utána , mert érdekes!