Kezdőoldal » Tudományok » Alkalmazott tudományok » Tranzisztor logikáknál miért...

Tranzisztor logikáknál miért így alakulnak a feszültségek?

Figyelt kérdés

Először egy egyszerűbb kérdésem lenne, hogy kiderüljön nem-e alapjaiban gondolom rosszul. [link]


A képen látható inverternél azért lesz L a kivezetés, ha H szintet kapcsolok rá, mert ekkor a tranzisztor kinyit, áram folyik és a nagyobb feszültség az Rc ellenálláson esik? (gondolom a tranzisztor ellenállása kisebb). Ha L-t kapcsolok, akkor pedig szakadás van, és a kivezetés H lesz, de mi van, ha ezt földre kapcsolom, megtehetem?


A másik az egy TTL NAND kapu totem-pole része. [link]

Itt nem értem e szerint a logika szerint, hogy ha a V3 tranzisztor kinyit, akkor miért lesz a kivezetés H szintű, valamint a Vs dióda sem teljesen világos miért van ott.


A válaszokat előre is köszönöm.



2012. jún. 10. 11:51
 1/5 fairi1 ***** válasza:

szia!


Ha bármelyik bemenetet földre megtartja az előző állapotot vagy q=N-1. Igen nem tiltott művelet. De ha kettőt akkor viszlát tranzisztor.Remélem jól értettem a kérdésed.

Másodikra nem tudok választ adni.

2012. jún. 19. 18:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/5 anonim ***** válasza:
100%

A V1 többemitteres (multiemitteres) tranzisztor Logikai ÉS kapcsolatot valósít meg az áramkör bemenetén.

Tehát a tranzisztor csak akkor zár le, ha mindkét emitterére logikai „1” szint kerül. Ilyenkor V1 kollektora magas feszültségszinten van. Bármelyik bemenetén „0” szint van, akkor a tranzisztor nyitva van, kimenete tehát alacsony feszültségszintű.

A V2 tranzisztor bázisán lévő alacsony feszültség a tranzisztort zárva tartja.


A zárt V2 tranzisztoron nem folyik áram, ezért az emitterellenállásán nincs feszültség, így V4 nem tud kinyitni.


Mivel V2 kollektora ilyenkor közel tápfeszültségen van, (mert V2-n nem folyik áram, ezért kollektorellenállásán nincs feszültségesés), a V3 kinyit.


A V3 nyitott és V4 zárt állapota azt jelenti, hogy az Ua kimenet közel tápfeszültségen, tehát logikai „1” szinten van.

Ha a V1 valamennyi bemenetére „1” szint kerül, akkor az előzőekből következően az F kimeneten „0” szint lesz.

(A kapcsolásban szereplő D5 dióda a V3 tranzisztor biztosabb zárását segíti, ezenkívül megakadályozza a nagy visszáramot az esetleges további perifériaillesztéskor)


Áttekintve tehát a bemeneti állapotokhoz tartozó kimeneti állapotokat, felismerhető a NAND kapcsolat.


Nem tudom mennyire volt érthető, remélem segítettem!

2012. jún. 20. 23:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/5 anonim ***** válasza:

TTL kapuáramkörök kimeneti megoldásai


A V3 és V4 tranzisztorokból és a diódából álló kimenet neve: totem-pole (totem oszlop) kimenet. Az ilyen kimeneti megoldást az indokolja, hogy ezzel csökkenthető legjobban a kaput terhelő külső kapacitások jelkésleltető hatása. Egy hálózatban ugyanis a kapu kimenetére újabb kapuk csatlakoznak, amelyek bemenetei az ott lévő tranzisztor miatt kapacitív terhelést is jelentenek a kimenet számára. Ez a kapacitás a kapu kimeneti ellenállásával együtt egy RC tagot alkot. Ennek időállandója kicsi, ha a kimeneti ellenállása kicsi, ezzel gyors töltődést és kisütést biztosítva. Mivel magas szinten is és alacsony szinten is egy nyitott tranzisztor jelenti a kimeneti ellenállást, így a kapu kimeneti ellenállása kicsi lesz.

2012. jún. 21. 00:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/5 anonim ***** válasza:
A NAND kapu működését a második válaszoló nagyon korrektül leírta. Az inverter működését jól értelmezed. A kimeneti pontot földre kötheted, ezzel 0 szintbe eröltetheted, nem megy tönkre. Ezt használják ki az open-collector rendszerekben is. Több kimenetet is ráköthetnek ugyanarra a csatornára, így több eszköz beszélhet egyetlen dróton (persze nem egyszerre). És ha mégis összeszólalkoznak (egyik földeli a másik kimenetét, amikor az éppen adni szeretne) akkor sem mennek tönkre, csak az adat lesz hibás. A TTL rendszerek pedig azért lettek 5 voltosak, mert a normál bipoláris tranzisztorok bázisa legalább 5V-os átütési szilárdsággal bír és 5 voltba azért jónéhány bázis-emitter átmenet belefér. Komplexebb áramköröket is csinálhatnak komolyabb járulékos alkatrészigény nélkül. Kisebb fesztartományba kevesebb B-E átmenet fér bele, kevésbé zajérzéketlen a rendszer. Nagyobb tartományokban pedig a bázisok feszültségét védő zener diódákkal kellene korlátozni, ami problémásabb gyártást eredményez. A TTL rendszerek ráadásul lazán mennek 4-4,5 V-ról is, ami a laposelem korszakában a mobilitás lehetőségét jelentette.
2012. jún. 21. 04:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/5 A kérdező kommentje:
Köszönöm :)
2012. szept. 12. 20:37

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!