A testtömeg index képletben miért négyzeten van a magasság?

Nincs igazad, ebből a képletből nem következik, hogy egy magasabb embernek soványabbnak kell lennie.

170 cm-es ember 70 kilóval:

70/1,7^2=24,22

190cm-es ember 70 kilóval:

70/1,9^2=19,4

Vagyis ugyanolyan súly mellett a magasabb ember soványabb. Ami teljesen logikus meglátás.

Egy 100 kilós 150 centiméteres ember baromi kövér.

100 kiló egy 190 centiméteres embernél nem olyan durva.

Minél nagyobb számmal osztasz annál kisebb a TTI.

Ezen se a négyzet se a köb nem változtat.

#4: Szerintem valami ilyesmi van a háttérben.

Ha megnézünk egy 150 cm-es és egy 200 cm-es felnőtt embert, akkor nem pusztán nagyításról van szó. Valószínű jó pár szervük van, amelyek hasonló méretűek.

A gravitáció sem változik, és még egy raklap fizikai állandó, jellemző sem, tehát nem lehet csak úgy nagyítani. Pl. simán csinál az ember papírból egy 2 cm-es kúpot. Ugyanezt próbáld meg papírból megcsinálni mondjuk 200 m magasságúra. Úgy fog önmaga súlya alatt összeroppanni, mint a pinty. Ugyanez igaz a szervezetre. Attól, hogy kétszer akkora, attól még a csontok, erek, szövetek teherbírása nem lesz a duplája. Nem véletlen, hogy az extrém nagy testmagasság egy csomó egészségügyi probléma forrása.

Gondolom a képlet tapasztalati képlet. Egyszerűen megnézték sok-sok ember átlagából, hogy mi az optimális, milyen súlynál lesznek különböző egészségügyi problémák magasabb arányban. Csináltak egy szép grafikont az egészből, amire nagyjából rápasszol egy egyszerű képlet, ami relatíve átlagos testmagasság esetén viszonylag jól közelíti a valóságot.

második vagyok.

Ráadásul a h*h, az magasság*magasság. És egy ember nem olyan magas, mint amilyen széles.

Gondolom a szélesség*mélység közelíthet nagyságrendileg a magassághoz, és ezért innen jön a második h.