Ló húzza a lovaskocsit, akkor N. III. szerint a kocsi is ugyanakkora erővel húzza a lovat visszafele -> miért megy mégis előre?

Azért, mert nem csak a ló és a lovaskocsi között lép fel erőhatás. A ló és a talaj közt is lép fel erő: itt is ugyanakkora erővel tolja a ló a Földet, mint amekkorával a Föld a lovat. Csak mivel a Föld tömege sokkal nagyobb, ezért sokkal kisebb lesz a gyorsulása, mint a lónak (gyakorlatilag 0). A ló tehát a Földhöz képest el fog mozdulni, már ha az általa kifejtett húzóerő nagyobb, mint a szekér kereke és a talaj közti súrlódási erő.

Erő-ellenerő NEM oltja ki egymást, mert nem egy tömegközéppontra hatnak, hanem KÉT test hat egymásra két külön tömegközépponttal. A ló-szekér helyzet igazából nem is hatás-ellenhatás kérdés, hiszen a szekérrúd miatt a tömegközéppontok nem tudnak közeledni vagy távolodni, tehát a ló+szekér igazából egy testnek tekinthető egy közös tömegközépponttal. A ló húzóerejének pedig innentől semmi köze az egészhez. L húz F1 erővel, L húzza S-t F2a erővel, S húzza L-t F2b erővel. Add össze, kiesik F1b, F2b, maradt F1 továbbra is. Ilyen alapon egy test összes molekuláján végigmehetnél, hogy ha a lelegölső húz, miért húzza magával a többit. Pedig azok az erő-ellenerők lényegtelenek, hisz úgyis kiesnek, csak a legelső számít. Pontosan ezért tudjuk őket egyetlen testnek tekinteni.