Kísérleti stádium meddig tart? (lásd! Lentebb! )

A gyógyszerkutatás idő-és költségigénye

 10-14 évi kutató-és fejlesztő munka

 mintegy 900 millió dollár ráfordítás

 (egy 2001-ben induló kutatás eredményeképpen bevezetendő gyógyszer költsége akár 1,8 milliárd dollár is lehet)

 alacsony a sikeres és eredményes fejlesztések aránya

 Kb. 50 ezer molekula előszűrése és néhány száz részletesebb vizsgálata eredményez egy fejlesztésre alkalmas vegyületet

 A fejlesztésre kiválasztott gyógyszerjelölt molekulák 10 %-a esélyes a terápiás alkalmazásra

 a preklinikai fejlesztésbe kerülő molekulák: 3-5 %-a

 a klinikai I. fázisba kerülők 10 %-a

 a klinikai II. „ 30 % kerül

 a klinikai III. 60 % törzskönyvezésre

 Az innovatív nemzetközi gyógyszergyárak évi 0,5-7 milliárd dollárt fordítanak kutatás-fejlesztésre

Szerintem ezt nehéz megbecsülni. Lehet 1 év, de 10-20 is lehet.

Bizonyítani kell kísérleti adatokkal hogy hatékony, és kevéssé ártalmas (mellékhatások). Állat-, és emberkísérletek.

Ha van egy nagyon ritka betegség, pl. minden egymilliomodik ember betegszik meg benne, akkor igen nehéz ügy bebizonyítani, hogy valami hatékony ellene.

Sok múlik a szabályrendszeren, hatóságon is.

(engedélyeztetés, vészhelyzet? életbevágó v. vitamin?)

Ezek a tesztidőszakok felhasználás, kockázati lehetőségek és keserű tapasztalati tények alapján kerülnek megállapításra, szigorításra.

Az ötvenes években 1-2 év tesztidőszak után már dobtak piacra gyógyszereket, volt is belőle sok nagyon csúnya balhé, lásd pl. Contergan.