Fizikával kapcsolatos kérdések?
1.)
A füst miért száll egyenesen felfelé a szélcsendben? Talán rá nem érvényes az a szabály, mint a gázokra, hogy kitöltik a rendelkezésükre álló teret? De ha könnyebb mint a levegő és el is tud oszlani benne, akkor úgy kell viselkednie mintha gáz lenne, mégsem oszlik szét, hanem egyenesen fölszáll.
2.)
Miért erősebb a molekulák/atomok közötti vonzóerő egy tárgyban, mint két külön egymásra rakott tárgyban, ha a molekulák/atomok közti távolság mindkét esetben nulla?
Értitek, ha két azonos anyagú tárgyat egymásra rakok, akkor a köztük lévő távolság nulla. Még sincsenek olyan közel egymáshoz, mint az azonos anyagú egyetlen egy tárgyban. Hiszen akkor azt a tárgyat is ugyanolyan könnyen szét lehetne szakítani, mint ahogy elemeljük egymástól a két külön tárgyat. Vagyis ha egymásra rakjuk őket, akkor valójában nem is nulla a távolság?
Köszi a válaszokat!
válasza: válasza: válasza:2: Soha nem tudod a két felületet egyenletesen közel helyezni egymáshoz hogy a molekuláris vagy atomok közötti vonzerő az egész felületen hatással legyen egymásra.
Egy sík felületen legalább pár mikrométeres gödrök és dombok vannak amik ezt megakadályozzák.A másik hogy minden szilárdtest felületén kialakul egy (gáz és vagy)folyékony filmréteg ami miatt az atomok nem tudnak kapcsolódni.
Speciális laboratóriumi körülmények között azonban szerintem lehetséges.
"2: Soha nem tudod a két felületet egyenletesen közel helyezni egymáshoz hogy a molekuláris vagy atomok közötti vonzerő az egész felületen hatással legyen egymásra."
Tehát mégis kapcsolatot létesítenek, csak a gödrök és dombok miatt olyan kevés molekula és atom, hogy egyszerűen nem érzékeljük, és bár a leemeléssel elszakítjuk egymástól az összekapcsolódott atomokat, nem érezzük, mert annyira kicsi erőkülönbséggel kell megtennünk?
"A másik hogy minden szilárdtest felületén kialakul egy (gáz és vagy)folyékony filmréteg ami miatt az atomok nem tudnak kapcsolódni."
Ha kialakul valaminek a felszínén egy nagyon vékony gáz vagy folyadékréteg, akkor az a réteg is kapcsolatban kell hogy legyen mindkét tárggyal, hiszen úgymond a felül lévő tárgy egy folyadék vagy gázrétegen lebeg. Ekkor a nyomás hatására az adott folyadékréteg/gázréteg molekulái nem kell hogy beépüljenek valamelyik tárgy atomjai közé? Illetve egy kemény puhább és egy nehéz de keményebb anyag egymásra helyezése után, a nehéz tárgy benyomja, eltorzítja az alatta lévő puhább anyag felszínét, így a molekuláiban/atomjaiban is változásokat csinál. Ha képes a puhább tárgy ennyi molekuláját eltorzítani, összenyomni, akkor mindenképpen kell hogy érintkezzen a teljes felületével, mégsem "épülnek egybe", ugyanolyan könnyen eltávolítható a felső tárgy, mintha egy 1 mm astag levegőrétegen lebegett volna. Miért?
"ha te az előbb említett példához hasonlóan két fémet olyan erővel összepréselsz hogy az atomok közötti kapcsolat megbomlik és be tud ékelődni a másik tárgy akkor a két tárgyad gyakorlatilag egyesül, tehát nem tudod majd olyan lazán kettészedni."
De az atomok ugyanolyan távolságra vannak egymástól, és mivel a kémiai kötés az elektronoktól függ, ezért olyan mechanizmus hatására, mely a felületen lévő kötésekből elvonja az elektronokat, vagy épp plusz elektronokat rak be (tehát ionok lesznek az atomok helyett), meg lehetne oldani, hogy szimplán ráhelyezéssel a két egymásra rakott tárgy elektronjai egy kötésbe kerüljenek, és így egyetlen tárgyat alkotnak.
válasza:Igen valami olyasmi.
De a folyadék (gáz) réteg és a szilárdtest között csak másodrendü kötések jöhetnek létre.
Vákuum alatt nagy nyomással össze lehet tapasztani két aranylemezt mert azon nem alakúl ki oxidréteg.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!