Amikor lejövünk a potenciálról, miért nem vág meg az áram?

1. A madár nem kondenzátor, nem töltődik fel :D

2. Olyan mintha csak egy sima drótra szált volna, ergo az áram "nem foglakozik vele", nem folyik "rá"... (miért menne a nagyobb R felé?)

Ez k nem ilyen egyszerű.

Egyrészt ez nem egyenáram másrészt a madár nem jó vezető három a kapacitása elhanyagolható.

Bocsánat, de a helyzet nem egészen olyan, mint amilyen nem. :)

A madár bizony feltöltődik.

Madáron nem végeztek kísérleteket, ugyanis a madarak a szisztematikus kísérletekért és a részletes szóbeli beszámolóért kértek 3 zsák tökmagot és ősszel repülőgépes szállítást Egyiptomba - így aztán a tárgyalások megakadtak. Emberrel viszont igen. Az ember meg egy nagy madár. :) Amit az ember leírt, az nagyjából érvényes a madárra is, ahol kell, ott figyelembe véve a méret-, felület- és tömegarányt.

Pld. 400 kV alatt a földön álló emberen kb 10 mikroA folyik át. Amikor a madárember még csak közeledik a vezetékhez, akkor egy kapacitív feszültségosztó közepén ül (vezeték - kapacitás - madár - kapacitás - föld). Nem töltődik eléggé (a kapacitív feszültségosztó tulajdonságaiból következvén), így egyrészt az áram alig növekszik (mondjuk 50 mikroA), aztán, amikor közel ér még mindig jó kis feszültség különbség van (400 kV-on még 80-90 kV). Ez egyenlítődik ki pld 400 kV-on kb 30 cm-es ívvel, ami persze nem kiloamper nagyságrendű, de pár amper van, és az is igen kellemetlen. Az állandósult áram akkor már függ az ember térerősség irányú felületétől, mondjuk, hogy a mikroamperből milliamper lett. Ráadásul közel a többi fázis az olyan áramot kelt, ami keresztbe megy az emberben, nem lefelé, ez még bonyolítja a képet. Az eltávolodást képzelhetjük a fenti eseménysor fordítottjának, aztán még akkor is kellemetlen meglepetés éri a madárembert, mikor a földhöz ér...

A védőruhára nyugodtan mondhatni, hogy ezektől a kellemetlen élményektől 100%-ban megvédi a munkavégzőt.

Érdekessége az a dolognak, hogy a védőruhát és a fentebbi méréseket az OVIT akkori vezérigazgatója, Csikós Béla saját magán kísérletezte ki és végezte el.

Ami a másik kérdést illeti, hogy a kályhától induljunk el, a nullavezető elsősorban üzemi okok miatt földelt. Ha "csak" így van, akkor nem érinthető meg. A nullavezető csak TN rendszer (régebben nullázás, illetve lakóépületnél NEFH néven) esetén érinthető meg, akkor ugye gyakorlatilag ki van kötve az érintésvédelmet igénylő villamos készülékek testére. Ezért hát vannak intézkedések, amik a nullavezetőt földpotenciálon igyekeznek tartani. A csatlakozási pont földelése, a hálózaton földelések. Három fázis esetén, ha szép a világ, akkor a nullavezetőn esik a legkisebb feszültség, elvégre vektoriálisan kiegyenlítik egymást, ha egyformák (ez ugye manapság van, amikor nem teljesül). Ebből nem szokott baj lenni, márpedig a nullázást a 60-as években elkezdték nyomni, és a 70-esek végére gyakorlatilag minden közcélú hálózat nullázott szép hazánkban. Ha netán elmászna a nullavezető potenciálja a földtől, akkor még mindig védelem az EPH.