Kezdőoldal » Tudományok » Alkalmazott tudományok » Egy 2 másodperces felezési...

Egy 2 másodperces felezési idejű "X" tömegű anyag hány másodperc alatt semmisül meg?

Figyelt kérdés
Mert az én logikám szerint soha nem tűnik el. Gondoljunk csak bele, mindig feleződik, de mindig marad valamekkora egység.
2014. okt. 20. 11:42
 1/5 anonim ***** válasza:
Helyes a logikád.
2014. okt. 20. 12:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/5 2xSü ***** válasza:
100%

Pont ezt fejezi ki a „felezési idő” kifejezés. 2 másodperc felezési idő azt jelenti, hogy 2 másodperc alatt az anyag fele bomlik el. (Nem semmisül meg, csak elbomlik.)


Ergo ha van 1 kg anyagod, 2 másodperc múlva már csak fél kg van, a másik fele már elbomlott. Újabb 2 másodperc múlva a fél kg fele bomlik el, így 1/4 rész marad, a 3/4 rész elbomlott. Újabb 2 mp után a negyed kg fele bomlik el, azaz már csak 1/8 rész marad, a maradék 7/8 már elbomlott.


Kis mennyiségnél viszont kicsit más a helyzet. Itt igazából valószínűségről van szó. Tehát 1 atom 2 mp után 50% eséllyel bomlik el, 4 mp után 75% eséllyel, 8 mp után 87,5% eséllyel.


Tehát az összes anyag elbomolhat egyszer. Elvileg az is lehetséges, hogy ez fél másodperc alatt történik meg, csak ez nagyon-nagyon-nagyon valószínűtlen. Mondjuk 1 mol anyag esetén annak az esélye, hogy az összes atom elbomlik: 1 : 2^(6*10^23).

2014. okt. 20. 13:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/5 anonim ***** válasza:

Kis atomszámnál a felezési idő már nem működik teljesen pontosan. Elbomolhat előbb is az anyagod - és az is megeshet, hogy tovább megmarad, mint számoltad.

De egy biztos: egyszer elbomlik az utolsó atom is.

2014. okt. 20. 19:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/5 anonim ***** válasza:

"Ergo ha van 1 kg anyagod, 2 másodperc múlva már csak fél kg van, a másik fele már elbomlott."


Ez így ebben a formában hibás, félrevezető. Egy radioaktív anyag a bomlása közben nem tűnik el, csak átalakul más anyaggá. Tehát a tömege, anyagmennyisége csak minimális mértékben csökken a bomlás során, pontosan annyival, amennyi anyagot és energiát kisugároz a bomlás folyamán. Pl. egy alfa-bomló uránizotóp ha elbomlik, akkor a tömege egy héliumion (He2+, alfa-részecske) tömegével csökken, plusz annyival, amennyi mozgási energiával rendelkezik az alfa részecske a kilökődés során.


Tehát valóban soha nem tűnik el, de nem azért, mert mindig marad belőle, hanem azért, mert a négyféle bomlási soron át különböző energiájú részecskéket kilökve vagy gamma sugarakat kisugározva előbb-utóbb valamiféle stabil elemmé (ólomá vagy talliummá) alakul át, és onnantól nem bomlik tovább.

2014. okt. 21. 00:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/5 Wadmalac ***** válasza:

A logika tökéletes.

A "sosem bomlik el" azért nem igaz. Csak bizonyos mennyiség alatt már statisztikailag kiszámíthatatlan, mikor bomlik el.

Az utolsó atom lehet, hogy 24 óra, lehet, hogy 1 hét múlva bomlik más atomokká.

2014. okt. 21. 08:54
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!