Az olvadt anyag színe legtöbbször miért nem egyezik meg a kristály eredeti színével (ugyan azon anyag esetében)?

Az olvadt anyagot (legyen jelen esetben kőzetolvadék) képzeld el úgy, mint egy finomfőzeléket: benne van minden (borsó, répa, karfiol... - azaz Si, O, Zn, Al, Mg, S, K...). Viszont az olvadék - nagyon sok minden függvényében - csak bizonyos kombinációkban tud kikristályosodni. Pl lehet belőle (Fe,Mg)2SiO4 (olivin) vagy KAlSi3O8 (káliföldpát). De ugyanazzal a kémiai összetétellel más kristályrácsban is kikristályosodhat az anyag pl: ZnS: hatszöges (hexagonális) alakban wurtzit vagy szabályos alakban szfalerit. A két forma között más az anyag belső szerkezete és ennek következtében mások a fizikai tulajdonságai is (szín, keménység...).

Tehát amire te gondolsz: az olvadék egy "főzelék", amiben minden benne van, a kristályban viszont csak bizonyos elemek vannak és azok sem mindegy, hogy milyen elrendeződésben. Ezért nem ugyanaz a színe. Legalábbis a természetben, a laboratóriumi körülményekhez nem értek.

"kicsit szabadabban mozoghatnak"

Magad is sejtetted az okát. Csak nem kicsit, hanem nagyon.

Míg egy kristályszerkezetben adott szigorú szimmetriák uralkodnak, addig olvadáskor ez a rend összeomlik, és a részecskék szabadon mozoghatnak.

Ez például a jég esetében elég drasztikus sűrűség változásban is megnyilvánul - olvadás közben...