Egy 500 méter vastag felhőréteg miért tűnik sokkal sötétebbnek, ha közel van a földfelszínhez?

én úgy gondolom, hogy mivel közelebb van a földhöz így a fény ami átsüti rendesen azt megszűri a légkör.

mire eléri a felhőréteget addigra már csak egy szórtabb/szűrtebb fény éri a felhő felső rétegeit ami megint szűri és így tovább így az 500 méter aljára már csak épphogy betör a fény.

"Miért? Hiszen ugyan arról a felhőrétegről beszélünk, nem nő sem a sűrűsége, sem a vastagsága, csupán közelebb kerülünk hozzá."

Miért gondolod, hogy ugyanaz a felhő? A felhőket magasság szerint 3, alakjuk szerint legalább 2 csoportba osztják. Ami 3500 méter felett van, az lehet, hogy egy tök más felhőtípus, mint ami a talajhoz közel van. A magasban pl. különböző légrétegek találkozásából jöhet létre, vagy összeállhat gomolyfelhőkből szupercellává (zivatarfelhő), míg a földön pl. a talajból kisugárzó hideg miatt jöhet létre, mint ködfelhő. Nem ugyanaz. A szupercella pl. nagyon "tömött". A ködfelhő lehet tök vékony, áttetsző.

A felhőkben lévő folyaték halmazállapotától függ. A vízcseppekből álló szürke, a vegyes halmazállapotú törtfehér, a jég pedig teljesen fehérré teszi őket. Átlagosan 200 méterenként 1 fokkal hidegebb van a talajmentinél. Emiatt egy bizonyos magasság felett vegyes halmazállapotú felhők fordulnak elő, egy bizonyos magasság felett pedig tisztán jégből állók, lásd bárányfelhők, amik ugye fehérek.

Az osztályozás is többnyire ez alapján történik, pl. a viszonylag "lapos", de széles felhőket magas szinten fátyolfelhőnek, közepes szinten lepelfelhőnek, alacsony szinten pedig rétegfelhőnek nevezik, utóbbi képes egészen a földig is érni (köd).

A magasságuktól függően természetesen az állagukban is változások történnek, ami szintén befolyásolhatja valamennyire. Ja és persze az is, hogy a Nap a reggeli, délutáni órákban könnyebben megvilágítja a magasabban lévő felhők alját.

Felhők rulz.

4-es vagyok.

Igen, ebben is van valami, ha jelentős árnyéka van.

Hogy egy tárgynak milyen árnyéka van, többek között az határozza meg, hogy a kérdéses dolog és a szemlélő között a fény milyen utat tesz meg. Ha egy tárgy messzebb van, az út hosszabb, így a fény többször megtörik az útja során más tárgyakon, pl. porszemcséken, vagy akár mozgó levegőn (lásd a távoli éjszakai fények vibrálását), így nem lesz olyan éles és sötét árnyéka, mint ha közelebb lenne. Ettől viszont te többnyire nem fogod sötétebbnek látni magát a tárgyat, ha közelebbb van, csak az árnyékát. Akkor láthatod sötétebbnek a felhőt, ha olyan vízszintes kiterjedése van, hogy a Nap fénye alatta nem vagy alig tudja megvilágítani a talajt, és az emiatt nem tudja visszaverni a fényt a felhő aljára.

Amúgy a magasszintű felhőknek jellemzően nincs önárnyéka, azaz a Nap simán átsüt rajtuk, így az árnyék kérdés náluk eleve kizárt.

És egyébként még az is közrejátszhat, hogy ha vannak alacsonyabbban és magasabban is felhők úgy, hogy köztük a Nap át tud sütni a réseken, , az alacsonyabban lévők felsőrésze visszaveri a fényt a fentiek aljára, és ezzel világosabbnak tűnnek azok, amelyek magasabban vannak.

Szóval sokmindentől függ. :)