A HCL (sósav) miért ad át hidrogént a H2O (víz) -nek, ha már egyszer "mindenki" elérte a nemesgáz szerkezetet?

Ne hallgass rájuk eddig csak egy normális válasz érkezett, a többi még a kérdést sem érti.

Szóval az a helyzet, hogy a HCl-ben kialakuló molekulapálya biztosítja a nemesgázszerkezethez hiányzó elektronokat a két atomnak, de nem teljesen korrektül.

ugyebár mind a hidrogén, mind a klór 1 elektront igényelne a stabil szerkezethez, és ezt kölcsönösen kéne pótolniuk a másiknak, viszont az a helyzet, hogy a klórnak annyi protonja van, hogy azt a két elektron ami kötésben van, annyira magához vonzza, hogy a hidrogénnek alig jut. Ez okozza azt is, hogy ez a kötés poláris.

Tehát a végeredmény hasonló az ionrácshoz, tehát van egy atom ami jóljár, a másik meg kénytelen ezt elfogadni.

A helyzet viszont az, hogyha érkezik egy anyag, történetesen a víz, aminek a molekulaszerkezete tartalmaz két nemkötő elektronpárt, akkor az elektronját vesztett hidrogén képes "odapofátlankodni" az oxigénhez, és köztulajdonnak nyilvánítani az egyik ilyen elektronpárt. Ezáltal ismét kialakul a nemesgázszerkezete.

Tehát a hidrogén végig van két elektronja, mindkét vegyületben, csak az egyikben sokkal jobban kell megosztania, mint a másikban.

Kérdező!

Mint a 4. válaszoló is írja, elektronátadás a reakcióban nem történik, így az elektronszerkezet a reakció során (ilyen szempontból) nem változik.

Nézzük meg, mi képződik! Egyrészt egy klorid ion, aminek az elektronszerkezete pontosan megegyezik az argonéval. Ez elég egyértelműen nemesgázszerkezet. Másrészt egy oxóniumion, aminek az elektronszerkezete megegyezik az ammóniáéval. Az ammóniában a nitrogén és a hidrogén is eléri a nemesgázszerkezetet, szóval ezzel sincs semmi gond. (Az eltérés egyébként csak az elektronpályák méretében illetve a kötéshosszban van, a töltés ilyen szempontból nem érdekes.)

A reakció azért megy végbe, mivel a hidrogén-klór kötés erősen poláris, azaz a klór maga felé vonzza a kötőelektronpárt. Emiatt a hidrogénion viszonylag könnyen le tud szakadni. Ugyanakkor a vízmolekula oxigénatomja körül viszonylag nagy az elektronsűrűség, mivel a két hidrogén elektronjait maga fele vonzza. Ezen kívül rendelkezik nem-kötő elektronpárral, amivel képes datív kötést létesíteni a protonnal.

A nagyon okosaknak meg szólok, hogy a nemesgázszerkezet alatt (itt) azt kell érteni, hogy az adott atom elektronszerkezete megegyezik egy nemesgázéval.

[link]