Milyen élettani hatásai vannak az elektromos áramnak?

Nagyon általánosan tetted fel a kérdést. A kiegészítődből arra következtetek, hogy nem elsősorban a különféle áramütéses balesetek következményeire gondolsz, hanem a különféle elektromos berendezéseink által keltett "sugárzás" "rettentő" következményeire. Megnyugtatlak NEM okoz "rákot" sem a háztartási, sem az ipari "áram". (maximum ropogósra süti azt akin keresztül folyik)

Áramütés néhány következményét azonban itt elolvashatod:

[link]

vagy:

[link]

mondjuk hosszabb idő elteltével(?):

[link]

De ha nem elég, beírod a gugliba:áramütés vagy pl. azt:az elektromos áram élettani hatásai, és válogathatsz.

A villamosság az emberi élet és természeti környezet alapvető része. Az emberi test ezzel is működik, a természeti környezetben a zivatarokat nem kell nagyon bemutatni, de az energiamegmaradás törvényének következtében a "szépidő áram" a zivatarokon kívül kiegyenlíti annak hatását. A föld elég komoly mágneses terét tekintve minden mozdulatunk következtében mozgási indukció részeseivé válunk.

Azaz a villany pont annyira kell, mint pl. a víz.

A gyógyászatban is számos helyen használják a villamos fizika különböző lehetőségeit.

A közcélú villamosenergia ellátó hálózatnak vannak élettanilag is fontos mennyiségei.

Az egyik csoport az embert közvetlenül érő áram (áramütés), melynek a mázlin kívül csak káros hatásai lehetnek, hiszen ropogósra sülhet az ember, illetve a különböző azonnali vagy későbbi hatással rendelkező keringési- és szívproblémák azt hiszem, eléggé ismertek.

A villamos feszültség és áram közvetett hatása már sokkal érdekesebb. Két fontos mennyiség van a témában. A feszültséggel kapcsolatban a villamos térerősség, az árammal kapcsolatban a mágneses indukció nevű mennyiségeket kell "ismernünk". A jelenleg érvényes sugárbiológiai határértékek 50Hz-es váltakozó feszültség/áram esetén (amit Európában használunk):

villamos térerősségre:

5000V/m 24 órás heti 7 napon keresztül (non-stop folyamatos állapot)

10000V/m heti 5x8 óra munkahelyi körülmények között

mágneses indukcióra:

100uT (mikrotesla) 24 órás, heti 7 nap (non-stop)

500uT heti 5x8 óra munkahelyi körülmények között.

A határértékekhez képest mi a valóság?

A villamos térerősséget minden nagyon jól árnyékolja. Falak, tereptárgyak, egy fa, bokor, bármi. A településeken előforduló legnagyobb, 120kV-os feszültségű távvezeték környezetében közvetlenül a vezeték alatt lehet mérni szabad téren egészségügyi határérték közeli villamos térerősségi adatokat. Ezért játszóteret nem érdemes a távvezeték védelmi zónáján belül (szélső vezetéktől 5 méteren belül) létesíteni, vagy ha mégis van, akkor oda érdemes fákat ültetni, amik 4 méter magasra nőve már tizedére árnyékolják a vezeték hatását. Ha régi építésű ház fölé húztak utólag ilyen nagy távvezetéket, ott a villamos térerősséget egy régi cseréptető és fafödém is olyan mértékben árnyékolja, hogy az benn az épületben már nem különböztethető meg - sőt elhanyagolható - az épület saját belső 400/230V-os villamos hálózatának hatásaitól. (a háztartási berendezésekről nem is beszélve, kezdve az egyszerű asztali lámpával, aminek környezetében több száz V/m a villamos térerősség. De ezzel nincs baj, nem kell hisztériázni. A házak tervezésénél egyébkén 100V/m belső villamos térerősség felső határral számolnak, messze kikerülve az egészségügyi határérték 5000-res irányszámát.

A sokkal izgalmasabb a mágneses indukció, mivel azt lehetetlen árnyékolni. (lehet, de "többe kerül, mint az űrprogram :-)" - egy épületnek akár az árával is összemérhető. Az itt megengedett egészségügyi határértékről érdemes tudni, hogy ennek mindösszesen századrésze engedett meg a műszaki berendezéseinkre. Azaz 1uT indukció esetén már hagyományos képcsöves TV vagy számítógép monitor képe elkezd remegni. Ez az egészségügyi határérték 1%-a. Az említett 120kV-os távvezeték alatt papírforma maximum 5.5uT az előfordulni képes legnagyobb indukció, a határérték 5.5%-a. A tapasztalat azt mutatja, hogy közvetlenül a vezeték alatt jellemzően 0.4-0.8uT az átlagos indukció, átmenetileg 1.2-1.6, ritka esetben 2.2uT mérhető. Ez néhány méterre eltávolodva a vezetéktől lineárisan csökken, azaz 10 méterre már 0.2-0.4uT is a "kirívó maximum". A háztartásban viszont a benn futó vezetékek, védővezetők, EPH rendszer (pl. gázvezeték) környezetében az indukció lényegesen nagyobb tud lenni. A villanymotorral rendelkező háztartási berendezéseknél pedig a határ a csillagos ég. Asztali ventilátor 1 méteres környezetében 20-30uT is mérhető, ha nem árnyékolt a villanymotorja, ami a legnagyobb távvezeték alatt mérhető mennyiségeknek legkevesebb a 15x-öse! Ez emberre nem, de műszaki berendezéseinkre komoly veszélyt jelent! Ezért elektronikus berendezéseinktől legalább másfél méterre érdemes tartani pl. ventilátort. Érdekesség, hogy villanyborotva használatánál akár 10000uT is érheti az embert. Mégsem halt bele még senki a villanyborotva használatába! (hol is van ehhez képest a távvezeték?)

Egy nem vizsgált, de igazán izgalmas kérdés pl. a nagyvárosi villamos és troli közlekedést ellátó hálózat, ami sokszor lakóházak oldalán fut, a vezetékeket ott vezetik fel, és 1000 amperek rohangálnak egy pár10cm-es fal túloldalán... ez engem is érdekelne, mert ehhez képest a legnagyobb távvezeték is ártatlan gyerektréfa. De azért 90-100 éves idős emberek, és csecsemők is élnek emellett is. És sokkal nagyobb veszélyt jelent számukra a légszennyezettség, stb.

Egy újabb téma, a transzformátor állomások. Ez ugye városban épületben van, falun kinn az oszlopon. A transzformátornak épületben egyetlen káros hatása van, a hangja. Sok helyen panaszkodtak felette lakó emberek, hogy éjjel zavaró a hangja, az ágyon a párnában is ez "szól". Ilyen indokkal lehet kérni a trafó kiköltöztetését a házból, mert ez jogos panasz! A villamos paramétereit tekintve a trafó önmagában a mágneses indukció területén lehet érdekes, de a tapasztalat az, hogy nem igazán mérhető értelmezhető mennyiség. Viszont sokkal érdekesebb a kisfeszültségű kijövő kábelezés/sínezet, amit a mennyezeten szeretnek vezetni, és a felette lévő helyiségben több10uT a mérhető mágneses indukció. Ez a trafótól független, de az épület villamos főelosztójának elhelyezkedésének szempontjából viszont fontos! Mert ettől mehetnek tönkre a felette lakók számítógépek, TV-i, stb. Ez ellen a sínek/kábelek földön való vezetésével (átépítés) lehet védekezni. Épületek felszálló gerincvezetékeinek környékén is érdekes és hasonló problémákkal lehet találkozni.

Egyébként a mágneses indukció által keltett másodlagos hatások akkor a leglátványosabbak, ha tömegesen végeznek önjelölt villanyszerelők munkát, és életveszélyes szabálytalanságokat halmoznak fel, emiatt vízvezeték hálózatokon, gázvezeték hálózatokon jelentős áram indul meg. Ökölszabályként számolhatunk azzal, hogy 1 ilyen cső mellett 1 méterre minden benne folyó 5 amperenként 1uT mágneses indukció keletkezik. Az egészségügyi határértéktől ez is távol marad, de műszaki berendezéseinket károsíthatja. Így itt is érdemes a másfél méteres távolságot betartani számítógép, TV, stb. tekintetében.

Azaz a távvezeték lehet nagy és nagyon ronda az oszlop, de pont azért nagy a feszültség, hogy az áram kicsi legyen, így a veszteség is kicsi legyen. Máskülönben nem jutna el az energia a célterületére, ha mindenféle formában útközben "elszórná".

Egy fontos dolgot még érdemes megemlíteni, a villámcsapás egészségügyi hatásait. A közvetlen villámcsapást az emberek döntően túlélik. 10%-a azonnal felkel, és 10-15 perces emlékezetkieséssel megy tovább. De a 90% döntő része azonnali elsősegély nyújtás után túléli a találatot. (hirtelen szívmegállás esetén alkalmazandó beavatkozást kell végezni) A villámcsapás beltéren is érhet minket, ha az épületben nincs kiépítve az egyébként évtizedek óta kötelező EPH hálózat, illetve nem gondoskodtunk (jellemzően födszintes épületben) túlfeszültség védelemről. Ezért zivatarban érdemes kerülni a zuhanyzást/fürdést, nem érdemes (nagy kiterjedésű fémtárgyakkal kapcsolatos berendezések) telefon/TV/számítógép és mondjuk a radiátor közé ülni, mert előfordult már, hogy közeli villámcsapás esetén ezek között átütés keletkezett, és az ugye kellemetlen lehet. Ha a házban minden villany szabályos, akkor ez nem fordulhat elő. (halkan jegyzem meg, hogy új építésnél sem láttam még olyat, hogy ez érdekelte volna a tervezőt/kivitelezőt) Szabad téren a villámcsapás ellen úgy védekezhetünk, ha pl. autóba vagy más zárt fém tárgyba foglalunk helyet. A villám rövidlátó, 20m-en belül csap le, ha valahol keletkezik, azaz ennél távolabb lévő tereptárgyak SEMMIFÉLE védelmet nem nyújtanak, lehet az akár egy 100 emeletes felhőkarcoló is, 20 méternél távolabb, mintha ott sem lenne! Erdőben, mezőn keressünk 2 fát, és attól 6-10 méter távolságban ZÁRT lábakkal guggoljunk le. Ha bicikli van nálunk, 10 méterre helyezzük el magunktól, ha több van, kupacban! Ha többen vagyunk, ne együtt telepedjünk le, hanem legalább 2 csoportban, az előbb említett védettséget "építve", egymástól legalább 20 méterre, ha a másik társaság találatot kapna, legyen, aki segít! De ha már halljuk a dörgést, azonnal keressünk menedéket, mert 5-10km-re lévő zivatarból is kóborolhat el villám, ezt nevezik "derült égből villámcsapás"-nak. Ma már okostelefonon figyelhetjük az ingyenesen elérhető meteorológiai radarképeket is, érdemes könyvjelzőbe menteni.

Nagyjából ennyit a témáról dióhéjban.