A kvantumfizika mivel magyarázza azt, hogy az időben nem lehet visszafelé utazni?

A kvantumfizika alapvetően nem sok mindennel. A relativitáselmélet annál inkább. Megfigyelték, hogy a fény minden helyzetben fénysebességgel halad, függetlenül attól, hogy az, ami kibocsátja, az milyen sebességgel halad. Ez így ellentmond a newtoni fizikának. Volt egy hipotézis, hogy létezik valamiféle abszolút viszonyítási rendszer, kvázi egy közeg – amit éternek neveztek el –, amiben a fény halad és amihez képest halad annyival, amennyivel. A Michelson–Morley-kísérlet ennek a kiderítésére szolgált, és negatív eredményt adott. Nincs ilyen közeg.

Einstein komolyan vette ezt a dolgot, és megalkotott egy olyan matematikai leírását a különböző viszonyítási rendszereknek, amiben kis sebességre a newtoni törvények érvényesek, de mindegyikben ugyanannyian mérődik ugyanannak a fénynek a sebessége. Ebből következik, hogy az idő valójában relatív fogalom, azaz az időt az egyik viszonyítási rendszerből a másikba át kell transzformálni, de a képlet alapján ez mindig pozitív marad. Tehát a relativitáselmélet jelenségeivel nem lehet időben visszafelé haladni.

De Einstein egyben adott egy lehetőséget is. A tér mint kiderült nem euklideszi, hanem görbült. A teljes Univerzum topológiájáról viszont ez nem árul el semmit, de elvileg lehetővé teszi azt, hogy van egy olyan átkötés a téridő két pontja között, ami akár alkalmas lehet időutazásra. De ez csak elméleti okfejtés, valójában ilyen jelenséget nem figyeltünk meg.

Ami viszont probléma, az alapvetően logikai probléma. Mindenféle paradoxonok és megmaradási tételek sérülését jelentené az időutazás. Alapvetően a tudomány nem cáfolja az időutazás lehetőségét, de a jelenlegi ismereteink alapján nincs olyan ténylegesen létező fizikai jelenség, törvény, ami alkalmat adhat erre. Ha lenne, akkor valószínű választ kapnánk a paradoxonok kérdésére is, de ismerve azok súlyosságát, erősen feltételezhető, hogy itt lokálisan nem történt ezeddig ilyen jelenség.

Tudtommal a kvantummechanika nem foglalkozik ezzel.

Egyesek azért dobálóznak gyakran azzal, hogy nem lehet visszafelé utazni, mert azzal logikai paradoxonokat lehet okozni. És a valóságban még senki nem látott logikailag ellentmondásos dolgokat, úgyhogy feltételezzük, hogy nem lehetséges az ilyesmi.

Nekem azért lenne egy ötletem hogy a kvantumfizikát és időutazást összekapcsoljam. A kvantumszinten rengeteg folyamat kimenetelének csak a valószínűségét lehet számolni mivel az bizonytalan. (pl. radioaktív bomlás).

Ez azt jelenti hogy a jelen nem határozza meg egyértelműen a jövőt. (a jövő többféle állapota valósulhat meg) Ha időben előre utazok akkor a jövő egyik lehetséges állapotába utazok de mivel nincs infóm a pontos jövőről ezért ez nem vezet semmilyen problémához. De a múltról van pontos infóm és ha visszafelé utazok az időben vajon ugyanabba a múltba érkezek? És ha előre hátra utazok az időben akkor a kvantum bizonytalanság hogy oldódik fel?

Az idődilatáció NEM valódi időutazás, tehát az állításod, hogy "ha előre lehet, akkor vissza miért ne?", tökéletes értelmetlenség.

Az idődilatáció egyszerűen csak az a megfigyelés, hogy más referenciarendszerek más sebességekkel mérik az idő múlását - ahelyett, hogy az idő mindenhol mindenki számára ugyanolyan sebességgel telne. Ez azt jelenti, hogy ha megfelelő ponton tartózkodsz, az idő lassabban vagy gyorsabban látszik telni, és még arra is lehetőséged van, hogy ugyanarra a helyre visszatérve más időköz teljen el te és valaki más számára, aszerint, hogy milyen utat jártatok be.

De az idő ettől még ugyanúgy előre haladt, csak más vonalon utaztál benne, gyanúgy, ahogy mehetsz valahonnan valahova a térben is egyenesen vagy kerülőúton.

Ellenben amint elkezded visszafordítani az időt, az egész ok-okozat sorrrend felborul. Tele leszel paradoxonokkal (nem írok példát, tele van a net velük, nézz utána).

Mi több, emiatt ha valaki csak egyszer visszautazik a teljes történelem során, az már egy olyan visszacsatolást hoz létre, amivel ki"foly"hatnak a fizikai mennyiségek a múlt irányába, hogy aztán újra felbukkanjanak a jelenben, tehát az összes megmaradási törvény hatását veszti.

Érdekes módon amúgy nagyon sok fizikai törvény oda-vissza működik, ami azt sugallná, hogy elvi akadálya nem lenne a megfordításnak. Viszont vannak törvények, amik elvleg nem megfordíthatóak, mint a termodinamikai entrópia.

Nem kizárt, hogy kiderül, hogy a valóság olyan modellt utánoz, ami ezt mégis megengedi, de a jelenlegi modellekben ezer hibát okozna, ha így lenne. És mivel ezek a modellek eddig többé-kevésbé passzolnak...

Még annyit hozzá kell tenni, hogy ha egy részecske képes időutazni, az nem úgy valósul meg, mint a filmekben. Ha gondolkozol egy kicsit, a filmekben a hős saját ideje ugyanaz marad, és az egész VILÁG forog vissza. Ez aligha így működik. Talán lehetséges, hogy egy részecske "visszafiatalítsa" magát, de hogy valaki az egész világot visszaállítsa, hogy láthassa mondjuk a dinoszauruszokat, az aligha. (Ez csak azért lehetséges a TV-ben, mert az időt valamilféle filmszalagnak képzeli el, ahol a korábbi állapotok megőrződnek valahol, de erre jelenleg kevés a bizonyíték/esély.)