Valaki röviden, hétköznapi nyelven el tudná mondani, hogy mi az a nyelvtervezés, illetve nyelvpolitika?

Én megpróbálom elmagyarázni, de a francia példán keresztül (az alapján kb. el lehet képzelni, hogy mit jelentenek ezek a fogalmak).

Nyelvpolitika. Ez minden olyan dolgot jelent, amit a politika tesz a saját állama nyelve (nyelvei) érdekében. Minisztériumok döntései, oktatáspolitika, kisebbségi nyelvek helyzete - mindenféle beletartozik. A franciáknál pl. nagyon nagy probléma manapság, hogy ugyebár az angol hatás miatt rengeteg angol szó "támadja" a franciát, főleg a számítástechnika területén. De ez más nyelvekben is így van. A magyarban is rengeteg ilyen szó van: pendrive, chip, driver, chat stb. De más területeken is (csekk, míting, futball stb.).

De az a lényeg, hogy a franciáknál ilyen angol szavak nincsenek. Egy darab idegen szót nem engednek bele a nyelvbe, hanem mindenre kitalálják a francia megfelelőt. Náluk nincs pendrive, hanem van erre egy teljesen idegen-hatástól mentes francia kifejezés, és a többi hasonló számítástechnikai és egyéb dolgokra is! Hogyan lehet elérni ezt? Erre szolgál a francia nyelvpolitika.

Ott az történik, hogy minden minisztériumban felállítottak egy nyelvészekből álló bizottságot, és ezek felügyelik, hogy ha új szavak, kifejezések jönnek külföldről, akkor azokat kiszűrjék és kitaláljanak rá egy francia szót. Gyakorlatilag ők amolyan miniatűr Kazinczy Ferencek, náluk ma is folyamatosan ilyen nyelvújítás van. Pl. ha a földművelés területén jön egy új szakszó külföldről, ami angolul van, akkor helyette alkotnak egy francia megfelelőt neki. Ezt ezután ez a minisztériumi bizottság elküldi a francia tudományos akadémiának, akik jóváhagyják, és megjelentetik a francia közlönyben. A közlönynek van egy internetes oldala, amit bármelyik francia honpolgár elérhet, és megnézheti, mik az új szavak. Pl. ha egy francia nem tudja, hogy mondják franciául a chipet (amúgy a bolha szóval mondják), akkor beírja ebbe a keresőbe, hogy chip és kiadja a francia megfelelőjét, és így tudni fogja, hogy kell mondani. És ez az oldal annyira népszerű, annyian nézik meg, mint ahányan a facebook-ot használják! Úgyhogy nagyon sikeres. Ezt az is erősíti, hogy az iskolákban is azt tanítják nekik, hogy kötelességük a francia nyelvet védeni, így a diákok úgy nőnek fel, hogy az ő nyelvük a tökéletes stb. Ez mind nyelvpolitika, amit leírtam.

Ennek a nyelvi tervezés résez az, amit a minisztériumok nyelvészeti bizottsága végez. Tehát kiválogatják a szakirodalomból, politikai iratokból az idegen szavakat, és helyette kitalálnak egy francia szót, és ezt javaslatként elküldik a francia akadémiának, ahol véleményezik és jóváhagyják. Ez a nyelvi tervezéshez tartozik, alapvetően ez nyelvművelő, nyelvészeti tevékenység (csak a rendszer létrehozása, az igénye a nyelvpolitika).

De pl. a nyelvpolitikának egy negatív példája az, amit a szlovák politika művel, hogy európában egyedülálló módon korlátozza egy kisebbségi nyelv, a magyar használatát. Ez a legnagyobb szégyen ami ma az EU-ban történik, ahol minden szar a népek jogán stb. alapul.

Jah és azt kihagytam, hogy a franciáknál, miután megjelenik az új francia szó a közlönyükben, utána azt minden hivatalos közeg köteles használni, az újságíróktól kezdve a TV-n át a minisztériumi iratokig, a tudományos művekig. És ezért veszi át könnyen a nép is, mert mindenütt a hivatalos szervek franciául kezdik el használni.

Pl. ha a magyaroknak is lenne ilyen nyelvpolitikájuk, akkor lehet, hogy nelvészek kitalálnák a pendrive szóra, hogy "zsebadatrögzítő" vagy valami ilyesmit, és utána a törvény előírná, hogy mindenütt így kell használni. A TESCO-ban is így árulnák, ez lenne a táblákra kiírva. És így a nép így így nevezné, nem pedig úgy, hogy pendrive. Ezt jelenti a nyelvi politika, hogy a politika eldönti, hogy egy szót hogy használjon az állam apparátusa.

A nyelvi tervezés pedig kitalálja ezt a szót.

Amúgy igazad van, egy nyelv folyamatosan változik, és természetes az, hogy állandóan vesz át új szavakat más nyelvekből. A magyar is állandóan vett fel mindenféle szót a története folyamán, hol az iráni, hol a török, hol a szláv, hol a német és a latin nyelvek hatottak ránk, igazából az általunk beszélt nyelv szavainak nagy része idegen átvétel. Most épp pl. az angol hat nagyobb mértékben a magyarra. Semmivel se különb ez, mint amikor a német vagy más nyelv hatott. Amíg meg tudjuk magyarosítani ezeket a szavakat, addig nincs gond, mert egy nyelv attól egyedi, az a fő attribútuma, hogy saját törvényszerűségei vannak. A vicc szó német eredetű, de magyar szónak számít, mert pl. ha ragozzuk (pl. viccet), akkor a magyar hangtörvények szerint van ragozva (nem azt mondjuk, hogy viccat), magyar helyesírás szerint is van leírva a szó (nem Witz). Ugyanígy, eljön majd az idő, amikor a pendrive is pendrájv lesz :D Szóval nekem sincs semmi bajom a szavak átvételével.

De a francia példa akkor is szimpatikus nekem valamiért, mert van benne egyfajta patrióta hagyományőrző hozzáállás, hogy ők büszkék arra, ami van nekik (pl. a nyelvükre), és inkább belső keletkezésű szavakkal bővítik (igaz, mesterséges szavakkal) mint idegen eredetűekkel.

Tehát nyelvészetileg semleges a véleményem, hazaszeretetileg viszont inkább a franciákkal értek egyet.

A magyar nyelvel egészen más a helyzet.

Törik,zúzzák és egyes csoportok szándékosan keverik a jónépet.

Gyereknyelvet csinálnak egyes TV csatornák bemondói,hírszerkesztői a magyarból.

popsikendő-a nedves papír zsebkendőből-hami-hőpír néven még vendéglők is üzemelnek, és ami a legfőbb újításuk a nemek keverése foglakozásoknál.Tűzoltó,rendőr,orvos és miegymásnál egyértelműen férfira gondolunk mert a magyarban ha nőt látunk el egy titulussal akkor hozzá kell tenni a nő végződést. Mindenhol olvassuk halljuk ,hogy pl.a kombájnos férjhez ment.

Egyből arra kell gondolnunk,hogy meg lett engedve itthon is az egyneműek házassága,pedig kombájnos nő ment csak férjhez!

Más nyelveket így törni nem lehet,mert a nem már a szó elején meg van adva a nem ,mint az angolban a she a németben a die és a latin nyelvekben meg a szó vége változik ,általában az "a"- ra végződő nevek nőneműek míg az o-ra végződőek meg hímneműek. Pl.Julia-Julio,Paulo-Paula. Hogy az újmagyarban megértsük nőről vagy férfiről vane szó .bizony sokszor jól előre vagy

hátra kell olvasnunk,ha ez így maradna.

Szegény Kazinczyi forog a sírjában ,amikor "idegel" minket az RTL klub szóhasználata.....