Kezdőoldal » Tudományok » Alkalmazott tudományok » A Hadron ütköztetőnek mi a...

A Hadron ütköztetőnek mi a pontos tényleges célja?

Figyelt kérdés
Meddig kísérleteznek még, mit akarnak elérni a kutatók? Azért egy embernagyságú féreglyuk az elégveszélyes lenne.. vagy meddig akarnak elmenni? :)

2015. jún. 4. 13:16
1 2
 11/13 anonim ***** válasza:

"A fekete lyuk ereje végtelen, hiszen a fény sem tud kiszökni belőle"

Na, itt van a tévedésed.

A fekete lyukban semmi sem végtelen.

Ha a Földből csinálnál egy fekete lyukat, az eseményhorizont kb. akkora lenne, mint egy borsószem.

Ha ettől megállnál kb. 7000 km-re - akkor pontosan ugyanazt a vonzást éreznéd, mint most.

Ha közelebb mennél: 3.5 km-re - akkor a vonzás a duplájára nőne.

Ha még közelebb mennél: 1.75 km-re - akkor a vonzás a négyszeresére nőne.

És így tovább.

Ha elmennél a borsószem határáig, ott akkora lenne a vonzás, hogy a fény sem tudna kitörni onnan.

De hol van itt a végtelen?

És mi a gond az energiamegmaradással?


A gravitáció amúgy rendkívül gyenge a többi erőhöz képest.

2015. jún. 5. 13:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/13 2xSü ***** válasza:

> Nem tudsz több energiát kivenni egy rendszerből mint amit befektettél de ez így már túl egyszerű tehát hamis.


Miért lenne hamis az, ami egyszerű? :-) 1+1=2. Túl egyszerű, tehát hamis.


Amúgy én sem igazán értem, mi köze a termodinamika első főtételének a fekete lyukakhoz. Illetve sejteni vélem, hogy hoztad össze, de erről lejjebb.


> de abban különbözik, hogy néha nagyon erős néha pedig alig érzékelhető.


A gravitációs erő nagysága kiszámolható. A képlet egyébként pont olyan, mint az elektromágneses erő képlete. Ott is igaz, hogy egy testnek lehet nagyon kicsi, alig érzékelhető, meg nagyon erős elektromágneses hatása. Ebben pl. pont nem különböznek. Az elektromágneses erő nagysága a töltéstől függ, a gravitációé meg a tömegtől.


Inkább abban különböznek, hogy az általános relativitáselmélet szerint tulajdonképpen nincs gravitációs mező, a tömeg a teret görbíti el, és ebben a görbült térben mozognak a testek. Ezzel szemben a kvantumfizika részecskeként kezeli, csak éppen senki nem látta még ezt a részecskét. A többi kölcsönhatással nincs ilyen gond. A gravitációnál meg tudjuk, hogy valamelyik elmélet nem tartható. (Más okból sem összeegyeztethető a kettő, de ez más kérdés.)


> A fekete lyuk ereje végtelen, hiszen a fény sem tud kiszökni belőle, innen a neve.


A gond az, hogy az eseményhorizontig ismerjük a fizikát. Hogy mi van utána, azt nem tudjuk. Igen, mivel a gravitációs erő képletében van egy r²-el való osztás, ezért a távolság nulla felé konvergálása az erő végtelenhez való konvergálását jelenti. Ha a fekete lyuk tömege valóban egyetlen, kiterjedés nélküli pontban koncentrálódik, akkor valóban lehetne végtelenhez közelítő az ereje. Kérdés, hogy valóban egyetlen pontban koncentrálódik-e a tömeg. Viszont ez az erőkről szól, a termodinamika meg az energiákról. A kettő nem azonos kategória, tehát a dolog nem sérti a termodinamika egyetlen tételét sem.


Az eseményhorizonton az erő még nem végtelen. Az eseményhorizontot átlépve meg már tudjuk, hogy a jelenlegi fizikai modellek nem alkalmazhatóak. Pl. mondjuk a hosszkontrakció, vagy az idődilatáció képletében negatív gyökök jelennek meg. Oké, komplex számhalmazban lehet negatív számból is gyököt vonni, csak akkor értelmezni nehéz, hogy mit jelent egy 1+3i másodperc, vagy a 2+5i méter.

2015. jún. 5. 14:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/13 A kérdező kommentje:

"Az eseményhorizont tehát bizonyos értelemben úgy működik, mint egy féligáteresztő membrán: a bátor űrhajós be tud ugrani, de utána nem tud hazatelefonálni, hogy milyen odabent.


A helyzetet tovább bonyolítja, hogy – a relativitáselmélet értelmében – a gravitációs tér hatására bekövetkező idődilatáció azt eredményezi, hogy az űrhajós, kívülről nézve tulajdonképpen soha nem halad át az eseményhorizonton. Másképpen megfogalmazva, az a pillanat, amikor áthaladna rajta, mindig a jövőben marad, és sosem kerül át a múltba.


A távoli szemlélő szemszögéből az látszik, hogy az eseményhorizontot közelítve az űrhajós egyre lassabban halad. Az eseményhorizontnál pedig 'kimerevedik a kép', mivel az onnan érkező fénysugarak végtelenül sok idő múlva érik csak el a megfigyelőt. Az űrhajós ezzel szemben saját idejében véges idő alatt éri el az eseményhorizontot."


Egy kis kitérő a nem kevés után:)

2015. jún. 5. 14:23
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!