Vannak-e a fénynél gyorsabb részecskék? Ha igen, hogyan keletkeznek, mennyi a tényleges sebességük? Hogyan hat rájuk a közegellenállás?

Jelenlegi ismereteink szerint légüres térben a fény sebességét nem lehet meghaladni.

De létezik egy Cserenkov-sugárzásnak nevezett jelenség amikor a vízben a sugárzás gyorsabban terjed mint a fény vízben. Ezért van lidérces kék fény az atomerőművekben.

Meg kell különböztetni a fénysebességet, mint állandót, és a fénynek, mint részecskének az adott sebességét. A fénysebesség a fénynek a vákuumban történő terjedési sebessége. De ha nem vákuumban terjed a fény, akkor a sebessége sem fénysebesség. Lásd fénytörés.

Ha nem vákuumról van szó, hanem valamilyen közegben, akkor lehet olyan részecske, ami gyorsabban halad, mint a fény. (Lásd: #1 válaszát, ami gyakorlatilag #5 válaszában leírt jelenség egy megnyilvánulási formája.)

#3: Ha két állítás között nincs ok-okozati összefüggés, akkor az egyik állítás igaz, vagy hamis voltából semmilyen módon nem adódik a másik állítás igaz, vagy hamis volta. Legalábbis a logika tudománya szerint.

Annyiban igazad van, hogy a tudomány természetesen fejlődik, néhány esetben újra kell gondolni dolgokat. Viszont a fénysebesség, mint univerzális sebességkorlát a speciális relativitáselméletből fakad. Lehet, hogy meglepő, de a speciális relativitáselmélet az egyik legjobban ellenőrzött elmélet a fizikában. Ha lesz is egy elmélet, ami egyszer „leváltja”, annak magában kell foglalnia azokat a megfigyeléseket, amelyeket a speciális relativitáselmélet is kimond, mint ahogy a speciális relativitáselmélet is úgy helyezte „hatályon kívül” a Newton-törvényeket, hogy kis sebességre bizonyos pontosságon belül gyakorlatilag megegyezik vele, a képletekből az elhanyagolható mennyiségek elhagyásával Newton törvényeit kapjuk vissza. Ha van valami, ami esetleg a fénynél gyorsabban mehet, az valami nagyon speciális esetben lehetséges csak, általánosságban nem.

#9: Itt a részecske nyugalmi tömege számít. A klasszikus értelemben vett fotonnak nulla a nyugalmi tömege.

De nem csak a tömeg problémás, illetve nem elsősorban a tömeg. A mozgási irányban mért távolság és az idő is végtelenhez konvergál. Ahogy közelítünk a fénysebességhez, úgy végtelen távolságot kellene megtenni végtelen hosszú idő alatt. (Persze ez így elég leegyszerűsítése a dolognak, de így talán érthető.)

Anno a neutrínóról gondolták, hogy nincs tömege, így fénysebességgel mozoghat. Ma már úgy tudjuk, hogy a neutrínónak is van nyugalmi tömege.