Miért hajtják le a budapesti jános-hegyi libegő üléseinek a háttámláját amikor üzemen kívül van? Csak azért, hogy lássák, hogy nem üzemel, vagy van más szerepe is?

" ...a szél belekapaszkodhatna az üléstámlákba és elkezdené az egészet forgatni ...".

Főleg hogy egy kötélrendszeren van az egész :) Az egyik sor ugye lefelé a másik felfelé mozdulna el. De amúgy se olyan jelentős a légellenállása az üléseknek (és baromi nagy a súrlódás a meghajtó és a fordító kerekeknél ...), hogy bármerre képes lenne akárcsak megmozdítani a rendszert, egy bármilyen erős szél is. Meg aztán van egy fogadásom, hogy a meghajtórendszer ki van ékelve amikor üzemszünet van (ha más nem, a meghajtás óriási áttétele is meglehetősen erősen kiékeli a rendszert külön fékezés nélkül is) ;) Szóval az biztos, hogy nem a szél miatt hajtják le.

Ha elszakadna a kötél, akkor a szakadás helyének távolságától függően egyre kisebb mértékben lógna be (de mindjárt az első szék megakadna az oszlopgörgőn, vagy az egész leugrana az oszlopról, ugyanis egy kivételével minden oszlopnál a kötélrendszer csak a saját súlyával tartja magát a görgőn, nincs külön felülről megtámasztva. Az az egy kivételes oszlop meg alulról támasztja, vagy inkább feszíti a kötélrendszert), Az alsó és felső fordítókerekek nincsenek egymáshoz képest rögzítve, így a "belógás" azért a túlsó ágban is kihatna valamennyire. Persze mindez csak akkor, ha nem megakasztja mindjárt az első szék az oszlopnál az egész rendszert

maci

Az összes rendszer tömeghez képest az utasok tömege szerintem elhanyagolható, jelentősen nem hiszem hogy befolyásolja a meghajtás terhelését. Maga a kötél több mint 2000 m hosszú, pluszban jön még a székek tömege (egy irányban állítólag 500 utast szállíthat*, tehát elvileg ennyi szék lehet, és ez nem kevés tömeg, igaz 1000 ember is kb 80 tonna tömeget képvisel!), szóval nem hiszem hogy olyan nagyon számítana, mennyien is ülnek rajta. Sajnos konkrét adatokat nem találtam, de emlékeim szerint úgy 50 mm lehet a kötél átmérője. Egy gyártónál találtam adatokat az ilyen kötélre: 1135Kg/100m a tömege, és 1593 KN a számított szakítószilárdsága. A 2000 méternyi drótkötél tömege 22 tonna lehet, az függő székek maguk úgy 80-100 Kg tömegűek lehetnek, és ha tele van emberrel ez újabb 80+80 tonna*.

*Ezt az adatot is a neten találtam, azaz, ami szerint egy irányban 500 utas tud szállítani. Ezt bevallom, sokallom kicsit, mert ez azt jelentené, hogy a nagyjából 1000 méteren 250 széknek kellene lennie (mert ugye kétszemélyesek a függesztmények), ami megfelelne 4 m székköznek. Ennél tuti messzebb vannak egymástól, én inkább azt mondom összesen ennyi ember ülhet a székekben egyszerre, ami nagyjából megfelel az emlékeimben szereplő székköz távolságnak ...

Viszont ha jók a sejtésein lejtőirányban mindig többen vannak mint felfelé, és ez a meghajtás szempontjából ugye kedvezőbb :) Visszatérve, ha hihetek a wikipédiának, az akkori előírások a drótkötélpályás személyszállításra 10 szeres túlbiztosítást írtak elő. Ez azt jelenti hogy a 160 tonna körüli szakítószilárdság miatt nagyjából max. 16 tonnás kötélirányú erővel kell számolni. Tehát ennyi az igényelt mozgatóerő maximuma is (hangsúlyozom, hogy ez becslés csupán de túl messze nem állhat az igazságtól). Amúgy igen, csak az egyik végén van meghajtás (És elvileg mindegy is, hogy melyik az) A meghajtás viszont igen nagy áttételen keresztül történik (A libegő maximális sebessége 5,4 km/h, de tipikusan 4 km/h), így maga a motor nem is olyan borzasztóan nagy erőt kell kifejtsen.

A sebessége pedig nyilván szabályozható, és én úgy vettem észre, ha "problémás" az utas, pl. nehezebben tud a folyamatosan mozgó székbe be illetve ki szállni (idősebb személy vagy gyerekkel utazó felnőtt), avagy valaki rendetlen és lengeti pl. a széket, olyankor leszabályozzák vagy akár meg is állítják a rendszert.

maci