Ha egy zárt vonatkoztatási rendszerbe beengedünk egy tárgyat E energiával, akkor az lehetséges, hogy többszörös energiamennyiséggel jöjjön ki onnan úgy, hogy az ottani tárgyak energiaszintjét ne befolyásolja?

Nem a semmibol, mert mikor elhalad a csillag mellett hogy "gyorsuljon", o is munkat vegez a csillagon (tudod, nem csak a Fold vonz teged, hanem te is ot, ero ellenero). Az mas kerdes hogy egy hatalmas tomegu csillag ettol az ellenerotol hangyafasszanyit megy csak arrebb, de attol meg ugyanakkora munkat vegzett rajta a targy.

Lenyegeben ez ugyanaz pepitaban mint a helyzeti energia mozgasiva alakitasanak tipikus peldaja, esik lefele a targy es gyorsul. Node ott se ez a boni, hanem az lenne a bolt, ha magatol fel is tudna esni, hogy ugyanezt megismetelje. Szoval ha mukodne is a rendszered, az a lepes hibadzik, hogy azt a targyat visszajuttasd a kiindulasi helyre hogy ezt a mutatvanyt ismetelni tudja.

Ez tévedés.

A parittyázás szigorúan mozgási energiát lop, a gravitáció csak az a "rugó", amin átadódik.

Nem véletlenül kell hozzá keringési irányra nagyobb szög alatt beesni, mint távozni, a keringés irányú sebességösszetevő az "üzemanyag".

Szóval szeretnéd megdönteni az energiamegmaradás elvét.

Ezt sokan próbálják, a módszer mindig a következő. Veszünk egy rendszert, megadjuk az elemek energiáját, aztán bűvészkedünk valamit, egyes energiák átalakulnak, a vége pedig valami pozitív mennyiség, amikor újra összeszámoljuk az elemek energiáját. Az a pozitív mennyiség mindig azért keletkezik, mert kihagyunk egy reakciót, egy változást, egy manővert. És pont az ott megbúvó energia, amit látszólag megnyertünk.

Vannak, akik nagyon trükkös és bonyolult folyamatot adnak meg. És az ember, amikor végiggondolja, valamit mindig kihagy. Mert egyszerűnek tűnik, nem gondolunk rá, nincs időnk, stb. Aztán az a látszat, mintha tényleg lenne módszer. De nincs.

Ezt akkor tanultam meg, amikor az egyetemen az elméleti fizika vizsgához a tanár beugrónak egy aprócska egyszerű példát adott fel. Fél óra, akinek kijött, mehet vizsgázni, akinek nem, majd legközelebb. Az évfolyamnak mindig a nagyobbik része szállt el. Egy életre megtanultam a részletekre ügyelni.

Erősen emlékeztet arra a nem rég itt szereplő kérdésre, amikor valaki a gravitációból akart kinyerni energiát. Nem simán nyerni, mert azt megteheted azzal, hogy leejtesz valamit itt az 1 G hatása alatt. Ő kinyerni akart. Azt meg nem lehet.

Ugyanilyen játék volt szintén nem rég, amikor valaki a mágnesből akart energiát kinyerni.

Nemhogy az energiamegmaradast nem sikerult megdonteni (ami azert valljuk be eleg logikus), de meg a masodik fotetelt sem, ami pedig mar megengedobb lenne.

Tegyuk fel van egy 300 fokos fozolapod, rateszed az 50 fokos vizet, aztan a fozolap felmelegszik, a viz meg megfagy az edenyben.

Az energia megmaradt, amennyi atment innen oda, annyi ment at onnan ide...

Megse mukodik, mert ellentmond a masodik fotetelnek, miszerint az entropia novekszik, tehat jelenesetben a ho a melegebb testrol a hidegebbre megy.

Ha ki is tudnad buveszkedni valahogy a rendszereddel az energiamegmaradast, akkor a masodik fotetelen bukna meg.

Hasonlit ahhoz a hajohoz, ami kicsit lehuti a tengervizet a kornyeken, kiveszi belole az energiat, aztan megy folyton korbe, a tengerviz meg hul egy kicsit. Meg ez se mukodik, pedig az energia megmarad...