Egy bölcsész professzor konkrétan milyen területeken rendelkezik szaktudással? Azért kérdezem mert nekem nem takar semmit az a szó, hogy bölcsész, nem úgy mint pl egy orvos prof, vagy egy mérnök prof.

A "professzor", latin eredetű szó hellyel-közzeli magyar fordítása a "főiskolai/egyetemi tanár", ez talán nem hangzik olyan blikkfangosan, de ez a legüberebb rang a felsőoktatásban résztvevő oktatók között, a profok azok, akik a még alattuk levő tanársegédek/adjunktusok/docensek kutatásait is elbírálják, közülük is a legtökösebbeket szokták akadémikusoknak nevezni, ők meg aztán bárkinek a világon oszthatják az észt, mer' olyan okosak :)

de úgy röviden, általában bölcsészkarokon (teszem azt irodalomtudományok, történelem, filozófia, akármi) is vannak ilyen baromi súlyos tudásanyaggal, tapasztalattal rendelkező tanárok, na ők a professzorok. Pont úgy, mint az orvosoknál is.

Persze ez nem jelenti azt, hogy egy nagyon tehetséges sima tanársegéd, vagy akár hallgató is nem találhat ki/kutathat ki valami forradalmi dolgot, tehát akár egy régésztanonc hallgató is ráakadhat véletlenül mondjuk Attila király sírjára, és akár be is bizonyíthatja, hogy igen, ez valóban Attila, a hun, de a régészprofok fognak rá bólintani, és utána nagyon megtapsolni-jutalmazni az ügyes ifjú Indiana Jonest :)

Bölcsész a pszichológus, bölcsész a történelem tanár, bölcsész a spanyol tolmács....

Ez gyűjtőfogalom. Ők a bölcsészettudományi karon tanulnak. Szóval elég szerteágazó területek miatt a bölcsészetet nem lehet egy kalap alá venni, hogy mivel is foglalkoznak.

Pl. egy történész professzor, aki pl. a középkori magyar történelemből habilitált, az olyan ismeretekkel rendelkezik, amiről egy átlagembernek halvány fogalma nincsen. Gyakorlatilag források százait, ezreit olvasta át, amelyek latin nyelven maradtak ránk a középkorból. Ehhez már eleve a latint (annak is a középkori magyar változatát) ismernie kell professzionális szinten. De ez még csak egy dolog. Ezenkívül módszertani ismeretekre is szüksége van, hogy fel tudja dolgozni a ránk maradt forrásanyagokat, rendszerezni tudja őket, fel tudja fedezni a hibákat (hamisítványokat stb.), forráskritikai készségekkel és képességekkel kell rendelkeznie (pl. hogy Anonymus miért ír a honfoglalás korában románokról, holott azok nem is voltak akkor a Kárpát-medencében), ehhez kulturális, filológiai, régészeti, antropológiai, művelődéstörténeti stb. ismeretekkel kell rendelkeznie, hogy az adott korban keletkezett forrásokat meg tudja érteni. Emellett természetesen ismernie kell a saját tudományterületén megjelent szakirodalmakat is, tehát amit más történészek írtak előtte, és vele együtt. Ez is több tízezer oldal. Halvány fingod nincs, hogy egy történészprofesszornak milyen ismeretei vannak. És ismernie kell a jelenkori nagy nyelveket, az angolt, franciát, németet, hogy külföldi konferenciákon beszámolni tudjon más országok történészeinek az eredményeiről, és másokkal módszertani és egyéb tudományos információkat tudjanak cserélni. De vannak olyan történészprofesszorok, akik nem is magyar történelemmel, hanem pl. középkori franciával foglalkoznak, és ezek idejük nagy részét külföldi levéltárakban töltik, és külföldi forrásokat olvasnak. Ehhez is gondolhatod, hogy a fent leírtakon kívül milyen plusz ismeretek szükségesek.

Aztán egy irodalomtudományokkal foglalkozó professzor (hogy mondjak más tudományterületet is) hasonlóan nagy ismeretekkel rendelkezik. Attól függ, hogy az irodalomtudomány melyik ágával foglalkozik, pl. aki modern irodalommal, annak gyakorlatilag végig kell olvasni a külföldi és magyar modern irodalmat, és ismernie kell a szakirodalmakat is. Ez annyi könyv, hogy termeket töltene meg. Fingod nincs erről, hogy mennyit olvas egy ilyen "állat". (most ezt jó értelemben mondom). Egyszer egy ilyen embertől kérdeztem valamit teljesen random az egyetemi könyvtárban, ráadásul nem is az ő szakterületéből, és több könyvet mondott, hogy hol nézzek utána a problémámnak, de még a könyvek kiadásának évét is elkezdte sorolni, és hogy melyik könyvet ki írta. Nagyon durva. Aki amúgy irodalomtörténettel foglalkozik (pl. régi magyar irodalommal) azoknak is könyvtárnyi irodalmak vannak a fejükben.

Én megkockáztatom, hogy más tudományok professzoraihoz képest egy bölcsész sokkal többet olvas, olyan műveltséggel és tudásmennyiséggel rendelkezik, hogy az hihetetlen. Olvasd el Umberto Eco Rózsa neve című regényét. Most halt meg a szerző, olasz professzor volt, irodalomtudományból... A regényében megeleveníti a középkor világát (elsősorban középkori művelődéssel foglalkozott), de olyan szinten részletekbe menően, hogy olvasás közben nem tudod megérteni, hogy tud egy ember ennyi mindent megtartani a fejében. Hihetetlen. Ugyanis leírja, hogy mit honnan tud, és kiderül, hogy kódexek százait olvasta végig, évtizedekig járta a különféle országok könyvtárait, és kolostorok iratait, és mindent tud a középkorról. De ezenkívül Umberto Eco posztmodern irodalomelmélettel is foglalkozott, ami megint szakirodalmak százainak ismeretét jelenti....

Nem is tudom, hogy tudnám ezt neked érzékeltetni. Egy orvosprofesszor ismerete azért valamennyire véges, mert egy tudományterület ismeretanyaga felhalmozódik, és azt valaki vagy képes feldolgozni, vagy nem. De a bölcsésztudományok nem ilyenek. Egy történész akárhova megy, mindig újabb és újabb forrásokba botlik, egy középkori Európa történetét kutató történész gyakorlatilag elmehet Spanyolországtól Brassóig bármelyik levéltárba, és olvashat látástól vakulásig - soha nem lesz olyan, hogy végére érne az ismeretknek... Mindig végtelen az, amit még felfedezhet... Ezért egy ember ezt nem is képes kutatni. Pl. olyan lehet, hogy a fogorvostudományok professzora, aki mindent tud a fogorvoslásról - de olyan nincs, hogy a középkori Európa története professzora - mert a középkori Európának egy ember csak egy kis szegletét tudja áttanulmányozni (de az is több tízezer oldal)...

hát ha neked semmit nem takar, az igazából rólad ad egy klassz képet :-)

egyébként nem értelek, ugyan olyan összefoglaló / gyűjtőnév, gyűjtő-megnevezés, mint a mérnök-professzor is. vagy ha azt látod, akkor rögtön tudod, hogy az illető pl erősáramú villamos- vagy éppen építészmérnök?

ugyanez van bölcsészeknél is, de nagyon egyszerű a helyzet: nézd meg, egy egyetem bölcsészkarán milyen szakok, tanszékek vannak, aztán lesz megvilágosodás. igazából jóval árnyaltabb is a kép, mint a reáloknál, hiszen még az se elég, hogy a pszichológia területén professzori címe van, hanem annak egyes területein, pl a mélylélektani vagy a kognitív pszichológia professzora stb ... de nézhetjük ezt szociológiára is, ott se mindegy, hogy valaki szociográfiában van otthon vagy a szociálpszichológia a szakterülete.

De hihetetlen, hogy a bölcsésztudományok kapcsán nálunk milyen homályok vannak. engem tényleg sokszor megdöbbent.

figyelj, nem lehet érteni z írásodat, ne haragudj.

egyébként meg nem hiszem h lenéztem volna vkit, csak néha olyan szintű hülyeségekkel találkozik az ember, hogy maga se gondolná, h létezhet ilyen, és mégis ... tényleg hadd kérdezzem már meg h melyik bolygón élsz? mert ezt nem árultad el ...

Az utolsó meg kb jól leírta, de szal ahhoz még kell a habilitálás is, és persze első osztályú kapcsolatok + nyalakodás kell, anélkül nem megy sajnos egyik területen se.