Miért működik a villamosenergia-szállítás nagyobb feszültségen kisebb áramerősséggel? Nincs ellentmondás?

Mindenki a halálba bonyolítja a választ ezzel összezavarjátok szerencsétlen kérdezőt. Az alapokat kell tisztába rakni :

A vezetékeknek is van elektromos ellenállásuk , a rajtuk átfolyó áram feszültségesést okoz,ami nem kívánt veszteség.

Ha egy vezeték szakasz ellenállása 1 ohm akkor azon átfolyó 10 amper áramerősség 10 volt feszültségesést okoz.Tehát 100 watt a vezetéken a veszteség.

Ha ugyanezen a vezeték szakaszon csak 1 amper folyik akkor csak 1 volt a feszültségesés , tehát 1 watt a veszteség.

Ebből látható hogy tízszeres feszültségen szállítva az elektromos energiát 1 századrész lesz a veszteség

Hát ezt írtam le én is másfél éve, a #12-ben:

1. A rendszer feszültsége, aminél nézzük a P=U*I alapesetet, és így minél nagyobb a feszültség, annál kisebb az áram.

2. A vezeték két vége közötti feszültség, amivel arányos a veszteség. Ez a feszültség egyébként természetesen arányos a vezetéken folyó árammal, és természetesen a vezeték ellenállásával is...

"Csakhogy még mindig nem derült fény arra, hogyha az "U"-val dolgozunk, akkor miért vezet ellentétes válaszra, hol a hiba abban az esetben? Ugyanis a P=U×U/R is helyes képlet."

Hát dehogynem derült fény rá. A #12-es válaszban a 2. pont próbálja megértetni mindenkivel, de hát ez úgy látszik, esetedben nem sikerült. Még egyszer, olyan képletnek, amiben a rendszer feszültsége van, és a vezeték ellenállása, olyannak nincs értelme. Az "unégyzetperer az" egy ellenállásra ÉS A RAJTA ESŐ FESZÜLTSÉGRE érvényes. Nem pedig a rendszer feszültségére vagy a két háznyira levő úttörőtáborban a zseblámpaelemek feszültségére.

26-os válasz, anonim-nek:

Ha az egész szekunder tekercsben, mindenféle fogyasztóval rákapcsolva, mondjuk megduplázódik a feszültség (a transzformátortól), akkor a szekunder tekercs minden egyes szakaszán is megduplázódik az arra a szakaszra eső feszültség is.

Válasszuk ki azt a vezetőszakaszt, ahol történik az energiavesztesség, pl. a hőhatás miatt. Ezen a szakaszon is megduplázódott a feszültség, nem az úttörőtáborban a zseblámpáknál.

S akkor miért ne alkalmazhatnánk az "Unégyzet/R" képletet erre a szakaszra?

#27, ja, értem, mit nem értesz. Ezt sikerült jól megfognod, a magyar mondás szerint szarva közt a tőgyét.

Teljesen igazad van, nagyobb feszültségre kapcsolva több lesz a veszteség. Mint ezt megírta #16 is!

Ez a kérdés meg nem erről szól. :D Hanem az energia átviteléről. Ott van k* nagy és k* vastag betűkkel: "villamosenergia-szállítás nagyobb feszültségen kisebb áramerősséggel" Érted? Szállítás. Nem a felhasználás. Te meg a felhasználásra odarakott berendezésről beszélsz.

Megpróbálom egy példán keresztül megvilágítani, melyet már elindított #22, csak átalakítom a számokat, hogy ne legyenek egyformák annyira:

- Ha egy vezeték szakasz ellenállása 2 ohm akkor azon átfolyó 20 amper áramerősség 40 volt feszültségesést okoz. Tehát a vezetéken a veszteséget számolhatjuk InégyzetszerR-el is, azaz 20*20*2=800. De számolhatjuk UnégyzetperR-el is, 40*40/2=800

- Ha ugyanezen a vezeték szakaszon (ellenállása még mindig 2 Ohm) csak 1 amper folyik akkor csak 2 volt a feszültségesés. Tehát a vezetéken a veszteséget számolhatjuk InégyzetszerR-el is, azaz 1*1*2=2. De számolhatjuk UnégyzetperR-el is, 2*2/2=2

A Kérdezővel az volt a probléma, hogy ő U-nak a rendszer feszültségét vette de a képletekből látható, hogy ahhoz a számításnak és eredménynek már nincs köze. Te meg, #27, elmentél egy másik erdőbe. De ha olvastál volna (cím, #16, #22, satöbbi), akkor nem mész másfelé.