Megmagyaráznátok, hogy egy tök kis meteor (kb.90m átmérőjű gömb) miért/hogyan tudott akkora kárt okozni a dinoszauruszoknak?

Valamit nagyon benéztél.

Nem "kb.90m átmérőjű gömb", hanem (legalább) 10 km-es volt!

Azaz, 100* akkora átmérőjű, 1000000* akkora tömegű, energiájú ...

[link]

Az a bizonyos meteorit azért lényegesen nagyobb volt, kb 10 km hosszú és 1-2 km széles.

Meteoritok sebessége általában 30km/s szokott lenni.

Hatásai, teljesség igénye nélkül:

Lökéshullám több száz km-es sugárban mindent elpusztított.

A tenger a becsapódás helyén néhány tíz km magasra "loccsannt", majd a szökőár többször megkerülte a Földet. A meteor átütötte a földkérget, amitől 12-es erősségű rengéshullám kerülte meg (többször) a Földet. Ahol a rengéshullám partot ért, ott leszakadt a kontinentális self, ami újabb szökőárakat gerjesztett. A meterit anyagának egy része összekeveredve a földkéreg anyagával a magasba emelkedett, pályaraált, majd néhany óra vagy nap után tüzes esőként visszahullott a felszínre, néhány száz fokra hevítette a légkört és felégette a vegetáció legnagyobb részét. A keletkezett korom a légkörbe kerülve több évnyi világméretű telet eredményezett.

A "dínós meteorit" nem 90 méter átmérőjű volt. (Honnan szedted ezt az adatot?)

"... Az izotópanalízis alapján a becsapódásra a kréta időszak végén, durván 65 millió évvel ezelőtt kerülhetett sor. Mivel ez nagyjából egybeesik az úgynevezett K-T határral, sok tudós szerint a becsapódás lehetett a dinoszauruszok kihalásaként ismert kréta-tercier esemény fő oka,..."

Az aszteroida átmérője:

"...A képződményt létrehozó kisbolygó legalább 10 kilométer átmérőjű volt. A legújabb 2010-es eredmények bizonyították, hogy a meteorit lényegesen nagyobb lehetett mint gondolták. Átlagosan 10–11 km-re saccolták, de az újabb mérések és mintavételezések arról tanúskodnak, hogy a test egy kb 14 km átmérőjű aszteorida lehetett..."

De itt az egész:

[link]

"Mi lenne a következménye, ha: egy meteor eltalálá a földet:

-az Atlanti óceán közepben.

-Az Antarktisz közepében.

-Az USA földterületén, mondjuk a mértani közepében az Északi félteken."

Mivel nem írod mekkora átmérőjű, anyagú és nem utolsó sorban milyen sebességű az a meteor így erre a kérdésre már csak ezért sem tudok jó választ adni. :DDD

Persze nem mindegy, hogy hol és milyen szögben találja el a Földet. Vagy, hogy "utolérő" (lassú) vagy "frontális" (gyors) a becsapódás. (A maximum úgy 70km/sec körül van.:)

Azért vigaszként:

https://www.youtube.com/watch?v=5qJPTjMnwNk

[link]

[link]

"Az objektum minősége mennyiben számít, tehát ha jégből lenne azt túlélnánk egy tömör-vas objektummal ellentétben?"

Ugyanakkora méretű vasmeteorit tömege többször a jégből állónak. Nyilván ugyanakkora sebességgel becsapódva a vas meteor jóval nagyobb pusztítást vinne véghez mint a jégből álló. Mert nagyobb tömeg - nagyobb energia.

(Viszont általában az üstökösök sokkal gyorsabbra várhatók, mint a kisbolygó övből érkező aszteroidák. Az üstökös a jéghez, az aszteroida a vashoz áll közelebb.)

dellfil

"És hogyan repültek vissza a metorit darabjai a tengerből újra a föld légterébe?"

Úgy, hogy a becsapódáskor mintegy eltűnt az óceán sok ezer négyzetkilométer területről... Vágtál már öklömnyi követ két ujjnyi "mély" tócsába? Ha igen, akkor lehetnek elképzeléseid mi is történik - csak sokkal durvább kivitelben - ha egy 10-12 kilométer átmérőjű test becsapódik a 1-2 kilométer mély óceánba. Mondjuk 30 km/sec sebességgel. Megsúgom: nem csobban. :D

Kb. egyharmad másodperc alatt elpárolog az aszteroida, a környező óceán, az aljzatból is az aszteroida tömegének a sokszorosa. Mindez egy hatalmas robbanáshoz hasonlít. És az is, hiszen bődületes mennyiségű mozgási energia alakul át másfajta energiává. Túlnyomórészt hőenergiává. Az a viszonylag kis hányad ami nem vált gőzzé, szertefröccsen. Valamennyi még akár a szökési sebességet is elérheti.

Itt elég jól leírja - adatokkal - valaki, hogy is megy ez. :)

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__egyeb-kerdesek__97..

dellfil

Ez kimaradt:

[link]

dellfil

"szkeptikus vagyok, hogy a föld túloldalán bármiféle hatása lett volna"

Te nem szkeptikus vagy, hanem nem ismered a fizikát.

A Földön végigmentek a lökéshullámok, és a túloldalon egy pontban találkoztak, ahol fölerősítették egymás hatását, és egy nagyon erős vulkánkitörést okoztak.

De nem ez volt a legnagyobb baj.

Mindez, amit idáig leírtak, hatalmas pusztítást okozott, az igaz - de nem az egész Földön. Ami viszont az egész Földön pusztított, az a legalább 100 éves nukleáris tél volt: vagyis a sztratoszférába nagyon sok hamu és por került fel, emiatt sötét volt, és kipusztult a növényzet nagy része. Emiatt - azon kívül, hogy étel se volt sok - lecsökkent az oxigéntartalom 31%-ról 21%-ra (ma is annyi) és a nagyobb állatok egyszerűen fuldokoltak.

A dinóknak még nyitott, ún. "könyv" tüdejük volt.