Kvantumfizika - ha a kvark állapotát változtatja az megfiygelés, akkor honnan tudják, hogy változik amikor nem figyelik meg? Nem megfigyelni nem tudják, de akkor honnan tudják, hogy milyen megfigyelt állapotban és?

nem arról van szó, hogy megváltozik. pontosabban igen, de nem. kezdjük az elejéről.

az, hogy állapot és az, hogy kvantum állapot, két külön dolog.

vegyünk egy csomag francia kártyát. (jokerek nélkül) húzzunk egy lapot és anélkül, hogy megnéznénk tegyük le az asztalra lefordítva.

nem tudjuk milyen kártya van az asztalon, de pár dolgot azért el tudunk mondani róla. pl.: 50%, hogy piros. 25%, hogy pikk. 3/13 a valószínűsége, hogy figurás lap. stb. ez egy kvantum állapot.

az állapot az, ha megfordítjuk a lapot és meglátjuk mi az.

a részecskék is ilyenek. amíg nem kényszerítjük őket arra, hogy színt valljanak (kölcsönhatással és a megfigyelés is kölcsönhatás), addig nincs egyértelmű állapotuk. addig csak egy (valószínűségi) hullámcsomagként viselkednek. lehetnek ilyenek, lehetnek olyanok, lehetnek amolyanok, lehetnek itt, lehetnek ott, lehetnek amott stb.

Az előzőhöz tegyük még hozzá, hogy a fizikai jelenségekre egy csomó szabályt ismerünk. Olyasmikre gondolok most, hogy egy részecske általában így úgy mozog, ha kölcsönhatásba lép más valamivel, akkor a kölcsönhatás jellegétől függően változik meg (azaz a kölcsönhatásra, annak jellegére és a változásra is van szabály). Ezek a szabályok ellentmondásmentesek és leírják minden, a fizikáról alkotott eddigi ismereteinket.

Ha most mérünk, akkor tudjuk mivel tesszük. Ismerjük annak jellemzőit, a kvantumfizikaiakat is. Tudjuk, miféle kölcsönhatást várunk. Az eredményt összevetjük egy csomó szabállyal, és ezáltal - mivel az ellentmondásmentességnek meg kell maradnia - új ismereteket szerezhetünk a mérendő anyagról.

Egy, az iskolákban is bemutatott kísérlet a ködkamra. Van egy sugárzó anyagunk. Kíváncsiak vagyunk mit és milyen egyéb tulajdonsággal bocsát ki. Történetesen alfa részecskék jönnek ki, ezek ionizálják a környezetet, amit szabad szemmel is láthatunk. Ismerjük a környezetet, annak fizikai jellemzőit, látjuk hogyan változik, ebből bizonyos törvények szerint megállapíthatjuk, mi okoz ilyen hatást. Így derül ki, hogy alfa részecske, ha további megfigyeléseket végzünk, az energiája is megmérhető, amiből - mivel az energia jól meghatározott módon kvantált - még egy csomó dolgot megtudunk, akár azt is, mi sugároz. Ez persze egy rendkívül egyszerű megfigyelés, de a bonyolultabbak is ezen az elven működnek.

Rövid válasz:

Kettősrés kísérlet.

1-1 foton átlövése is interferencia-mintát mutat, tehát a foton hullámjelenség. Viszont ha meg akarjuk mérni, akkor részecskeként viselkedik. Ebből azt következtették a koppenhágai értelmezés szerint, hogy a megfigyelés pillanatáig hullámjelenség, a megfigyelés pillanatában pedig részecskévé omlik össze a szuperpozíciós állapota.

(a koppenhágai értelmezés valószínűleg hibás amúgy)

Én ezt másképpen értelmezem, és szerintem is hibás. Amit érdemes ezzel kapcsolatban megnézni az a Schrödinger macskája.

Szerintem ezt kb. úgy kell elképzelni hogy a természet energia minimumra törekszik, és ha nem szükséges akkor nem "omlik össze" részecskévé a hullám, mert az plusz energiát venne igénybe. Ennek megfelelően az elektron nem vesz föl materiális megjelenést mert az így se úgyse befolyásolja az eredményt, és nem ütközik a Termodinamika szabályaival sem.