Kemia. Honnan tudni hogy ket molekula szobahomersekleten nem lep reakcioba, de pl.140 fokon igen? Tapasztalat, kiserlet? Vagy vannak erre szamitasok?

Általában kiszámolják és utána laborkörülmények közt kísérleteznek, majd katalizátorral, majd félüzemi méretben, majd üzemi méretben.

A számítás annyira nem vészes, bár nem egyszerű.

Adott A és B molekula. Mindkét anyag esetében vannak kötések, mivel molekulák és nem atomok. A kötéseknek van energiájuk, amiket ki lehet számolni. Persze itt jön az, hogy milyen a két molekula. Szerves? Szervetlen? Egyik ilyen másik olyan? Milyen kötésben vannak, van-e másodlagos kötés? Mi a reakcióegyenlet és az egyenletből számítva exoterm van endoterm folyamat lesz-e?

Utána jönnek a belső számítások, hogy a kötések felbontásához melyik elektronpályát kell bontani, annak mennyi energiára van szüksége (homo-lumo pályák), illetve mi és mennyire lesz elektronnegatív/pozitív...stb.

Előásod a 4 jegyű függvénytáblát abban az alapokat megtalálod, a többit meg különféle oldalakon.

Ezeket a számításokat egyesíted és megkapod, hogy a reakcióhoz mekkora a reakciógát, vagy energiaszükséglet, amit be kell fektess, hogy elinduljon a reakció. Utána jön, hogy ha mondjuk két gáz, akkor egyetemes gáztörvénnyel számolva azonos hőfokon, vagy nyomáson ez pontosan mennyi. (Mert szobahőmérsékleten normál nyomáson nem lép, de lehet hogy 5-10-szeres légköri nyomáson már igen és azonos hőmérsékleten.)

Szilárd anyagoknál megint más a helyzet, ott felülettel is kell számolni, figyelembe venni, hogy a reakcióképességét befolyásolja-e a fajlagos felület, vagy sem, mennyire homogén a rendszer. Folyadékoknál szintén. Bár ott általában reagálnak egymással azonnal, de vannak esetek, amikor melegítés hatására indul el a reakció.

Persze ezekhez a számításokhoz régebben kísérletek társultak elsőnek, hogy értelmezzék és leírják a képleteket.

Ha a két molekula erősen semleges minden szempontból, akkor nem nagyon reagál egymással.

Képleteket nem írok, mert az nagyon hosszú lenne, szóval bonyolult a számítás, de vannak ennél bonyolultabb számítások is.

Ha úgy könnyebb, akkor ha a reakcióegyenletből kiderülve nem lesz semmi baj (tehát nem képződik veszélyes anyag, mérgező anyag), akkor kis mennyiségben laborkörülmények között megfigyelhető és itt a megfigyelés gyorsabb. Ha már a reakcióegyenlet is problémás, akkor marad a hosszabb számolás.

Ajánlom segítségnek a wolframalpha-t.