A levágott fejű baromfi hogyan képes reagálni még a fájdalomra?

"Mármint TE nem érted. A gerincvelői reflexek piszok egyszerűek. Ezért aztán nem "járni" tud szegény tyúk, csak lépni." - nem lép egyet, aztán felborul, hanem szaladgál ide-oda. Hogy őrzi meg az egyensúlyát?

Amit linkeltél, az alapján meg elmondható, hogy a lépésreflex egy összetett dolog, és az agyban valósul meg. A gerincvelői reflexek kb. a megszúrnak és elrántom a kezem szintjén mozognak, legalábbis középiskolai biológia tananyag szerint.

És most egy gyors rákereséssel tényleg: a gerincvelői reflexek fontosak a járásban, de a gerincvelő önmagában nem tud járni (NYILVÁN).

Úgyhogy a kérdés marad.

Mondom: járni nem tud, ahhoz egyensúly is kellene.

Lépni tud, és ha szerencséje van, nem borul fel egy ideig a lépések alatt.

Ha viszont felborul, akkor nem tud felállni, hanem csak vergődik.

Nézz utána.

Dinoszaurusz örökség.

Csípőtájékon ott ül egy idegi központ, "pótagy". Persze nem igazi agy, csupán vastagabb idegkötegek.

A járás kisegítő vezérlő-központja, színtiszta reflex-vezérlés.

Természetesen reagál az idegi impulzusokra is, például fájdalomjelekre menekülési reflexszel.

Kicsit utánanéztem a dolgoknak...

#12 (Talintulli)

"Amit linkeltél, az alapján meg elmondható, hogy a lépésreflex egy összetett dolog, és az agyban valósul meg."

Ez nekem szólt? Csak mert az előző bekezdést még másik hozzászóláshoz írtad.

Egyébként javíts ki, ha tévedek, de sehol nem írták a linkben, hogy "lépési reflex" központja az agyban van.

#15 (Wadmalac)

"Csípőtájékon ott ül egy idegi központ, "pótagy". Persze nem igazi agy, csupán vastagabb idegkötegek."

Igen, a "második dinoszaurusz agy" egy klasszikus tudományos tévedés, amit sokáig nem cáfoltak. De az az igazság, hogy nem volt semmilyen második agy. A keresztcsontnál valóban nagyon kiszélesedett egyes fajok (Sauropodák, Stegosaurus) a gerinccsatorna, amiről valóban azt hitték, hogy idegszövet tölti ki, de kiderült, hogy ez nem így van, nagyrészt más szövet töltötte ki az üreget. A legvalószínűbb, hogy a madarak "glikogén testéhez" hasonló képlet volt ott. A "glikogén test" a madarak testében szintén a keresztcsont üregében található, pontos funkciója nem ismert (de biztos nem "második agy").

[link]

[link]

("Back in the Back in the Day" című rész)

[link]

(10. oldal alja)

[link]

Természetesen ettől függetlenül a dinoszauruszok (és madarak) gerincvelőjének keresztcsonti szakasza részt vehet a mozgás szabályozásában - mint ahogy minden gerincesé. Az alábbi linkben részletesen leírják ezt a jelenséget:

[link]

Különösen érdekes benne az az esettanulmány, ami szerint egy gerincvelő szakadás miatt lebénult embernél megfelelően hanyatt fektetve lépegető mozgást tapasztaltak. (Bár ha jól értem, a vizsgálat alapján itt valamilyen szinten megmaradt a kapcsolat a gerincvelő és az agy között.) Az eredeti publikáció absztraktja itt elérhető:

[link]

A teljes cikk pedig itt:

[link]

""Csípőtájékon ott ül egy idegi központ, "pótagy". Persze nem igazi agy, csupán vastagabb idegkötegek."

Igen, a "második dinoszaurusz agy" egy klasszikus tudományos tévedés, amit sokáig nem cáfoltak."

Nem véletlen, hogy idézőjeles "pótagyat" írtam. A különálló, egyértelműen egy testüreget kitöltő második agy teóriája megcáfolva, de a reflexvezérlő idegi részek igenis léteztek és maradt is belőle a mai madarakban.