A matematikai kutatólaborokban mit kutatnak?

Most már másképp hívják, korábban minden egyetemen, továbbá az Akadémiának is volt ilyen intézete.

Például nemzetközileg is eléggé ismert a ma is működő, SZTAKI (számítástechnikai Akadémiai Kutatóintézet).

A matematikának számos ága van. Minden terület még tovább specializálódhat. Alapvetően két irányzat van (mint a többi kutatási ágakban) az alapkutatás és az alkalmazott kutatás.

Az alapkutatás alapelveket, módszereket, vizsgál. A számelméletben például a prímszámok szerkezetét, különféle tulajdonságait. A funkcionálanalízisben függvényekkel összefüggő sajátosságokat. Az irányításelméletben különféle vezérlések, visszacsatolással működő folyamatok elvi működési feltételeit. De például lehet a numerikus matematikában különféle egyenletek és másféle számítások számítógéppel történő megoldásai során felmerülő nehézségeket vizsgálhatunk. Hibakezelést, hibatűrést, pontosságot, megoldási algoritmusokat és még sok más dolgot. De ide tartozhat egyes mérnöki problémák matematikai modellezése is.

A "kutatás" általában mások által felvetett problémák megoldását jelenti. Ezek a "mások" vagy az ipar területéről jönnek, vagy a különféle tudományos publikációkból keletkeznek. Például valaki ír egy cikket egy témáról, azt fejtegeti, mi lenne egy jó megoldás, ezt levezeti, kiszámolja, stb. E cikket elolvasva, egy más valaki elgondolkozik és egy sokkal jobb módszert dolgoz ki, ami egyszerűbb, vagy pontosabb, vagy gyorsabb, vagy más fontos tulajdonsága jobb.