Milyen összefüggés van egy anyag folyáshatára és szakítószilárdsága között?

Gondolom véletlenül írtad fordítva, a folyáshatár van alacsonyabban, a szakítószilárdság a magasabb.

Ha vasalapú ötvözeteket nézünk, azt lehet mondani, hogy a folyáshatár általánosan a szakítószilárdság 60-100%-a. A teljesen rideg, a rugalmassági határnál szakadó anyagok esetén ugyebár a folyáshatár és a szakítószilárdság egybeesik, hiszen nincs plasztikus szakasz.

De ezt általánosan a fémekről nem lehet kijelenteni.

A színréz esetén a folyáshatár a szakítószilárdságnak kevesebb mint harmada.

A volfrám tisztán rideg, szakítószilárdságig csak rugalmas alakváltozása van.

A színaranynak meg nincs is rugalmassági szakasza, szobahőmérsékleten is plasztikus, gyakorlatilag nulla feszültségen van a folyáshatára, míg a szakítószilárdsága meg 260-270 MPa körüli.

Mindenesetre az ötvözetlen (edzhetőségnél kisebb széntartalommal) szerkezeti acélokra a kérdésben említett 80%-os folyáshatár a szakítószilárdsághoz képest nagyon laza ökölszabályként elmegy. Az ötvözések, hőkezelések ezt már erősen borítják.

egy "anyagra" semmilyen. Nagyon nagyon anyag és anyagszerkezet, előélet függő ez.

példa müanyagok folyás és szakítószilárdsága, és azok hőmérséklet függése.

üveges fizikai állapotban nincs folyás a szakítószilárdság = a folyáshatárral.

nagyrugalmas fizikai állapotban ugyanaz a műanyag folyik nyúlik mint a kutyagumi, szakadás nélkül.

Nemfémes anyagokat nem is akartam ide keverni, mert ott el is vész a folyáshatár szó értelme.

Ha már szóba került az üveg, jöhet az a csúnyaság, ami az amorf anyagokra jellemző, hogy a rugalmas illetve képlékeny viselkedés, ridegség vagy plaszticitás az erőhatás és nyúlás időbeni lefolyásától is függ. Hirtelen, pár másodperc alatt lefolyó terhelésre ridegtörés, több ezer évig kitartott erőre magas viszkozitású, de teljesen plasztikus folyás.

Szénszál, fullerén, grafén alapú kompozitoknál a szén összetevőnek nincs képlékeny alakváltozása, de a szakítási görbe lefutása a kompozit többi összetevőjétől függően eszementen bonyolult, akár kaotikus (egyszer így, egyszer úgy) is lehet.

Szerintem a nem fém anyagoknál jobb, ha nem piszkáljuk ezt a témát. A maximális terhelhetőség viszont ezeknél az anyagoknál is megadható, csak máshogy, más módon, nem a fémeknél szokásos szakaszok szerint.