Kezdőoldal » Tudományok » Alkalmazott tudományok » Ha ülve, a két kezünkkel...

Ha ülve, a két kezünkkel magunk felé húzunk 220 N erővel valamit, az körülbelül mivel egyenértékű?

Figyelt kérdés
Mármint tud-e valaki ilyen példát mondani a mindennapi tevékenységek közül?

2017. máj. 26. 12:46
 1/6 Wadmalac ***** válasza:
100%

Állva, derékszögben előre hajolva felemeled a földről a 22 kilóval megpakolt bevásárló szatyrot.


Vagy:

[link]

2017. máj. 26. 13:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 A kérdező kommentje:

A bevásárló szatyor felemelése szerintem nem ekvivalens ezzel, mert az tisztán függőleges irányú emelés, itt pedig vízszintes irányú erőkifejtésről van szó.


A kenuzás ötlete jó, csak nem tudom, hogy ott mekkora erőt kell kifejteni átlagosan. :/

2017. máj. 26. 14:12
 3/6 Wadmalac ***** válasza:

"A bevásárló szatyor felemelése szerintem nem ekvivalens ezzel, mert az tisztán függőleges irányú emelés, itt pedig vízszintes irányú erőkifejtésről van szó."


Hmmm, olvasd vissza mégegyszer.

Ülve, magunk elé nyújtott kézzel vízszintesen húz, vagy derékszögben előre hajolva, lelógatott karral függőlegesen húz.

Ugyanaz a póz 90 fokkal elforgatva.

Hm?

2017. máj. 26. 14:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/6 A kérdező kommentje:
Végül is fizikai szempontból igazad van, csak az a bajom, hogy így az ember felépítéséből adódóan a dereka jobban terhelődik, szóval nem ugyan az az érzet.
2017. máj. 26. 15:08
 5/6 anonim ***** válasza:
100%

Persze, hogy nem ugyan az az érzet... Hogy is lehetne itt bármiről is konkrétan beszélni, amíg nem alkottunk modelt.


A statika tanítása szerint a szerkezetet szét kell bontani elemi részeire, és külön külön vizsgálni annak a terhelését. Egy elemi rész igénybevételét úgy nyerjük, ha a szomszédos részeket elhagyjuk, viszont a hatását a megfelelő erő -és nyomatékredukció útján pótoljuk.


Ebből kapjuk az elemi igénybevételeket. Ez azért érdekes, mert hogy mit érez az ember, az pont ettől függ. Vagyis az ember azt érzékeli, hogy a testének bizonyos részei, izomzata, csuklórészek, stb. mekkora terhelésnek vannak kitéve, és ennek megfelelően az agyba megállapít egy nehézségi mutatószámot.


Az egyenértékűség meg többféle lehet.


Beszélhetünk STATIKAI EGYENÉRTÉKŰSÉGRŐL, amelyet lényegében az előző válaszoló ki is fejtett.


Ezenkívül beszélhetünk DINAMIKUS EGYENÉRTÉKŰSÉGRŐL, amikor azt is vizsgáljuk, hogy a terhelés időben hogy zajlik le, és azt valahogy kiátlagoljuk.


Illetve beszélhetünk ENERGETIKAI, ÉS TELJESÍTMÉNYI egyenértékűségről, amikor valami alapján pl. méréssel munka jellegű mennyiséget állapítunk meg, vagy adott esetben időre fajlagosítjuk.

2017. máj. 26. 16:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/6 anonim ***** válasza:
91%

Rád akarnak nyitni a klozeton de nem hagyod


Mondjuk oda 22 kg lehet, hogy vékony, meg ott "belső" erők is fellépnek

2017. máj. 27. 07:54
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!