Lehetséges egy embert létrehozni?

Ma ezt még nem lehetne rendesen kivitelezni, mert

1. a DNS módosítás eszközei kezdeti stádiumban járnak

2. az arc kinézetét egyelőre amúgy se tudjuk DNS szinten tervezni.

Talán hallottál a CRISPR/Cas nevű tecnhológiáról, amivel egy sejt DNS-ében ki lehet cserélni szinte tetszőleges részeket valami másra. Ha sok helyen akarod átírni a gyerek DNS-ét (ivarsejtekben vagy az embrió pársejtes állapotában), akkor ezt sokszor kell megismételni, és mindegyiknek van egy hibaszázaléka ami elronthatja a DNS más részeit is, szóval a gyakorlatban ez még nem menne. De elméleti akadálya nincs.

Amit ma meg tudnánk tenni, az az, hogy aput vagy anyut lazán egy-az-egyben leklónozzuk.

A petesejtbe csak az egyik szülő génjei kerülnek.

Így tényleg tudható lenne előre hogy fog kinézni.

Van már háromszülős gyerkőc is.

De az sem a génlánc szerkesztésével jött létre.

Ettől messze vagyunk technikailag, még messzebb etikailag. Szóval főleg azért nincs ilyen mert tiltott. És ami tiltott, azt fejleszteni sem nagyon lehet, ezért sem találni még erre komplett eljárást.

A komplett géntérkép hiába van meg, egy papír térképpel sem érsz túl sokat, ha nincsen rajta leírás, melyik út hova vezet.

Persze szerintem ezt nem lehet kivédeni örökre, úgyis eljön a szülői igényekre szerkeszthető gyerek ideje.

Eleinte biztosan csak az örökletes betegségek kivágása fog menni, de a végén úgyis minden, amit a gének befolyásolnak.

Gyanítom, hogy ebben is Kína lesz az első, ők elég lazán értelmezik az etikai tiltásokat és nemzetközi megegyezéseket.

Gyakorlatilag ahogy elkezdik majd készíteni az első kínai szuperkatonát, lép majd az USA is. Vagy bombával, vagy pedig ellopják az egészet, és ők is megcsinálják.

Lehet, hogy már most is fejlesztik.

Ezért szomorú dolog a génsebészet betiltása: így ugyanis az előnyeiből semmit nem látunk majd. MI nem leszünk egészségesebbek még egy jó ideig.

De a hátrányok ugyanúgy meglesznek, azt nem lehet betiltani!

Az ember felnőtt, végleges tulajdonságai nem esnek egybe a genetikailag kódolt tulajdonságokkal sokszor. Minden élőlénynek van egy genetikailag megszabott, elméletileg végleges megjelenése, ez a genotípus, ami akkor jellemezné az élőlényt ha kizárólag a genetikájából adódó tulajdonságok fejeződnének ki a testén. És van egy a környezet hatásaira létrejövő megjelenés, minden élőlény ezt a megjelenést birtokolja, ez a fenotípus. A fenotípus az élőlény élete során szerzett megjelenés, mely a környezettel szembeni hatásokra alakul ki.

Egy sportoló azért izmos, mert a környezet nagy fizikai megterhelésnek veti alá. A teste rá van kényszeríve az izomszövet állandó regenerációjára, a zsír égetésére, a csontsejtek folyamatos megújulására, a szívszövet növekedésére, és a tüdő térfogatának növekedésére. Ezek olyan tulajdonságok melyek alapvetően rögzítve vannak a genotípusban, de van kismértékű változtathatóság. A táplálkozás, a vitaminbevitel, a stressz, a betegségek, a fizikai igénybevétel mind változtatják a fenotípust. Ez lehet a szervezet épülése és romlása is, attól függ milyen a környezet. Ha egy gyerek nem kap anyatejet, akkor hiába lenne meg a genotípusos háttere egy jó immunrendszerre, nem lesz olyan jó mint lehetne. Ha valaki fiatal korában sokat éhezik, kevés vitaminhoz és ásványi anyaghoz jut, akkor valószínű hogy alacsonyabb, véznább lesz élete során is. Közben genetikai háttere adott lehetne egy nagyobb testméret eléréséhez. Ezt a legegyszerűbben növényeken tudod megfigyelni. Ha fogsz egy borsó palántát, amit rendszeresen öntözöl, az ablakba állítasz hogy kapjon fényt, akkor az szép nagy lesz. Ha ugyan abból a borsóhüvelyből veszel ki egy másik borsószemet, de annak már nem adsz annyi vizet, és folytonosan árnyékban tartod, akkor sokkal fejletlenebb növényt kapsz. Pedig a genetikai háttér közel azonos. Ha sarjadzással szaporodó növényen csinálod, akkor lényegében klónokkal dolgozol, tehát ott láthatod igazán mennyit befolyásol a környezet. Az olyan alapvető tulajdonságok persze soha nem változnak környezet hatására mint hogy egy élőlény gerinces-e vagy sem, vagy hogy hány végtagja van. Csak kis mértékű az eltérés a genotípustól, de ez látványos különbségekhez vezethet a fenotípusban.

Amiről te beszélsz az a mezei lombikbébi, csak épp annyi a különbség hogy te genetikailag módosított petesejttel és spermiummal dolgoznál (a spermát nem tudod módosítani, egy spermiumot tudsz módosítani.).

Ezt pedig már sok állatnál, egereknél, patkányoknál, ecetmuslicáknál, és egyéb laborállatoknál végrehajtották már. Csak épp az eredmény lenne etikai problémákba ütköző, mert mi van ha elsőre egy szellemi fogyatékos embert hoz létre a génsebészeti eljárás? Eléggé embertelen gondolat hogy emberek százait áldozzuk a tudomány oltárán, mint bukott kísérletek és próbák eredményei, azért hogy egyszer több tudásunk legyen erről az eljárásról. Ugyan olyan lenne mintha embereken tesztelnék elsőnek a gyógyszereket.

Egyébként nagyon úgy tűnik, hogy te valami "állandó", "változtathatatlan" dolognak tartod a DNS-t. Közben a DNS minden egyes élőlénynél változik ha az utódot hoz létre. A téma tisztázása kedvéért most beszéljünk csak a szaporodásról, mert a testünkön belül is folyamatosan sejtek százmilliárdjai osztódnak, és bizony ott is vétenek hibákat, amik általában betegséggel, vagy a legáltalánosabb folyamattal, az öregedéssel járnak.

Tehát szaporodásból is kétfajta van. Az ivaros és ivartalan. Persze vannak az élővilágnak érdekes kivételei, amik meglepőek ehhez a kettőhöz képest, ilyen a sarjadzás a szivacsoknál, a telepfeldarabolódás, meg a különféle nemzedékváltakozásos furcsaságok, mint ami a csalánozók nagy részére is jellemző.

Na de maradva az ivaros és ivartalan szaporodásnál. Az ivartalan szaporodás leginkább baktériumokra, és a legtöbb egysejtűre vonatkozik (vannak kivételek!).

Egysejtűek esetén ezt osztódásnak nevezzük. Az ivartalan szaporodás azonban ritkán, de akár még gerinceseknél is előfordul, ezt a fajtáját a szaporodásnak szűznemzésnek nevezzük. Így képes szaporodni néhány hüllő faj, mint pl a komodói varánusz, vagy az ostorfarkú gyík. Ekkor minden egyes egyed tulajdonképpen nőstény.

Ilyen szaporodás sorén lényegében klónok keletkeznek, akikben nagyon kevés az anyjuktól való eltérés. Legalábbis ez lenne az igazság, csak hogy a baktériumok DNS másolása egyáltalán nem rendelkezik annyi hibajavító rendszerrel, mint mondjuk az emberé. Ezért mégis gyakoriak a hibák, ezért képesek gyorsan létrejönni új baktériumtörzsek (mondjuk antibiotikum rezisztensek).

Az ivaros szaporodás lényege hogy a két szőlő génkészlete összekeveredik, ezt crossing-overnek nevezik, magyarul átkereszteződés. Az utódba (megtermékenyített petesejtet zigótának nevezzük) már ez a kevert génkészlet jut, és így tulajdonságai változatosak lesznek. Persze ebben is történhetnek hibák, amik mértéke különböző, íy különböző a hastásuk is. Ha csak egy két bázispár hibázik az eredeti DNS szakaszokhoz képest, akkor pontmutáció történik. Ekkor nem lesz feltétlenül semmilyen változás a fenotípusban, a DNS nyelve szakszóval degenerált, ezért képes több különböző bázissorrendről ugyan azokat a fehérjéket kifejezni, azaz ugyan azokat a tulajdonságokat kifejezni. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy 3 bázispár alkot egy tripletet, egy triplet pedig kódol egy aminosavat, és ezek a három bázispárból álló tripletek hosszú sorokat képeznek, amik mind mind egy egy aminosavat kódolnak. A kódolt aminosavak sorrendje végül egy fehérje előállítását teszi lehetővé. A lényeg, hogy a természet ezzel a degenerált kóddal, képes ugyan azt az aminosavat előállítani még hiba esetén, is ezzel életképes élőlényt létrehozva.

A hibák egy másik fajtája a kromoszóma mutáció. Ezek már problémát okoznak az egyed fejlődésében, esetleg rögtön életképtelen utódot eredményeznek. Ilyenkor egy vagy több kromoszóma sérül, és az általuk tárolt megannyi gén is sérül. Kromoszóma mutáció például a Down-kór.

És ha már szó esett a génekről, a gének szintjén is vannak hibák, amikor csak génmutáció történik. Ekkor csak egy egy tulajdonságot hordozó gén lesz betegségre diszponáló (hajlamosító), vagy egyenesen kiváltó.A cukorbetegség, a skizofrénia, a különféle immunrendszeri öröklött betegségek mind ilyen génhibákból erednek. Persze a valóság bonyolultabb ennél, a legtöbb tulajdonság nem egy génen keresztül öröklődik, úgynevezett poligénes öröklésmenet áll a háttérben, tehát rettentő sok gén együttes hatása alakít ki egy tulajdonságot.

"csak azt tiltja a törvény."

Lehet, hogy nem volt érthető: attól még megcsinálják. Lehet, hogy már kész is van.

Katonák lesznek, szuper munkások lesznek. 100%

Csak egészséges nép nem lesz, mert azt tilos kutatni.

Utolsó: ez viszont már a konteó terepe. Amit nem tudsz bizonyítani azt ne tényekként, meg megalapozott állításokként közöld.

Oké, ez a te személyes véleményed, a te személyes hited, hogy már vannak GM katonák. Amíg nem bizonyítod addig ne beszélj lekezelően bárkivel egy tudomány témakörű kérdés alatt.

"te személyes hited, hogy már vannak GM katonák"

LEHET, hogy már vannak.

Az viszont biztos, hogy lesznek.

Nem konteó, ez tényleg 100%

Egyszerűen ez is egy fegyver.

És mondom: nem is ez a legnagyobb gond, hanem az, hogy a tiltással automatikusan eltöröljük ennek minden előnyét (tehát az egészséges emberiséget).

Persze ettől még egészségesebbek leszünk, mert szerencsére másfajta kutatás (pl. gyógyszer) nem tilos.

De egy hatalmas lehetőséget dobunk el.