Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Kezdőoldal » Tudományok » Alkalmazott tudományok » Mi a fizikai magyarázat az...

EagleHUN kérdése:

Mi a fizikai magyarázat az alábbi videóban látható jelenségre?

Figyelt kérdés

https://www.youtube.com/watch?v=CjDe8gYKJn4


A tippem hogy valahogy a víz felületi feszültségével van összefüggésben.

Hogy befolyásolhatja néhány mozdulat ennyire különbözően és tartósan (mert úgy marad) a víz folyását.


Részletesebb tudományos leírást szeretnék róla, mert csak tippeim vannak.



2017. nov. 14. 22:46
 1/8 anonim ***** válasza:
100%

Igazából nekem úgy tűnik, mintha a víz útját változtatná.


Az egyik eset, amikor a víz folyik és a bukási felület után is megtartja a vízszintes sebességét (vagy legalábbis jobban). Ekkor úgymond nem a falon folyik végig.


A másik eset, amikor az újjával pillanatnyilag visszadúzzaszt, majd a víz emiatt nem maximális (felgyorsult) sebességgel megy át a bukófelületen. Ekkor a ''falon'' folyik. Úgymond új utat járat be a vízzel.


Én azt látom különbségnek, hogy a 2. esetben a víz rákerült a falra, majd a nedvesített közeget követi az utánna jövő víz is. Ezt úgy szünteti meg, hogy a bukó profilba belenyul.


Részleges nedvesítésnek tűnik így jobban belegondolva. Azért gondolom, mert ilyenkor a víz viszkozítása képes elnyelni a vízszintes sebességvektort (egyfajta nyírás), ami miatt folyik utána a falon. Egészen addig, amíg a bukó felületet meg nem zavarja, és vált vissza.

2017. nov. 15. 03:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 solarGyula ***** válasza:
Szerintem ugyan az a hatás, mint amikor lenyomunk valamit a víz alá úgy, hogy teljesen leszorítjuk az edényaljára, hogy ne legyen alul vízhézag ami közvetíti a hidrosztatikai nyomást a tárgy aljára. Ebben az esetben a tárgyra csak a víz azon nyomása hat, ami felülről (és oldalról, de ez nem számít) nehezedik rá, és ezért leszorítja azt. Amikor az illető az ujjával "odatapasztja" a vizet a kőhöz, az ott marad, mert a légköri nyomás csak felölről-oldalról tud ráhatni. Amikor megtöri ezt a hatást, a víz alá be tud menni a levegő, ami már alulról is nyomást tud kifejteni a vízoszlopra, és ezért az már nem "tapad" vissza a falhoz.
2017. nov. 15. 16:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/8 A kérdező kommentje:

Köszi a válaszokat. Mindkettőtöknek ment a zöld kéz.

2-es válaszában egyenlőre jobban érzem a logikát és a fizikát. :)

2017. nov. 15. 22:22
 4/8 anonim ***** válasza:
100%

Nem mondtad meg, hogy a jelenség melyik része szorul magyarázatra :)

Arra, hogy apró mozdulat mennyire jelentősen befolyásolhatja a víz folyását, már egy vízcsap is jó példa :)

Ami talán szokatlan, hogy több stabil állapota van a rendszernek, tehát nüansznyi változások nem lökik át a másik állapotba, de nagyobb változásokat okozva átbillenthető. Ez se példa nélküli, a kádból kifolyó víznek is három stabil áramlásformája van: jobbra örvénylik, balra örvénylik, nem örvénylik, és ezek között átbillenthető.

A víz most két áramlás között "választhat". Megy tovább parabolapályán, vagy marad még kicsit a kőhöz tapadva. Be lehet úgy lőni a vízhozamot, hogy az útválasztás attól függjön, merre ment az előző adag víz, az ugyanis a felületi feszültségen keresztül húzza magával a mögötte jövő vizet. Tehát a kő-víz adhéziós erő be tudja még görbíteni a víz áramlását, de csak ha az előző adag víz is arra ment.

Az előző válaszoló rossz nyomon jár. Az igaz, hogy a légnyomás megakadályozza a vízsugár hirtelen elválását a faltól, vagy hirtelen szétszakadását, de

-szabadon (nem csőben) eső víznél nincs húzóerő ("súlytalan")

-a levegő szép lassan is alámehet a kő és a víz közé, tehát nem a légnyomás tartja lenti pályán a vizet, hanem a víz-kő adhézió.

2017. nov. 15. 23:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/8 A kérdező kommentje:

Igen a több stabil állapot szorult magyarázatra.

És arra elég jó elgondolkodtató választ adtál te is.


A bizonytalanság viszont nőtt, hisz ez a 3. válasz és mindben fel lehet fedezni igazságot.

De melyik a helyes/igaz?


És pont ez a problémám én is többféle megoldásra gondoltam, felületi feszültség, lendület, és hogy légüres tér nem keletkezhet tehát a víz képes a mögötte jövő részt "behúzni" is. Az adhézióra pont nem gondoltam, de attól még jó gondolat. Illetve mindezek kombinációi...de melyik?

2017. nov. 16. 19:45
 6/8 A kérdező kommentje:

A lefolyós örvényes példáddal viszont vitatkoznék.

Minden féltekén egy adott örvénylési irány van.


Erővel kényszeríthető a másik irányba forgás is persze, de ha magára hagyjuk egy idő után elgyengül majd leáll aztán el kezd a "preferált" irányba forogni.


A nem örvényléssel lefolyást is ha magára hagyod előbb utóbb örvényleni kezd.


Persze lehet játszadozni a lefolyó alakjával vagy oda tett tárgyakkal akár a kezünkkel.


De ha a magára hagyott rendszer nem tartja az állapotot és nincs semmi előbb említett dolog ami spontán fenntartsa, az minden csak nem stabil állapot.

2017. nov. 16. 19:47
 7/8 anonim ***** válasza:

#6 Ez egy elterjedt tévhit, pedig már sokan bizonyították az ellenkezőjét.

1. Ha már beállt "szabálytalan" irányba az örvény, akkor azt nem képes a Corriolis-erő átfordítani, végtelen idő alatt sem. A már létező örvény perdítő hatása (amihez energiát a gravitáció, a "lefolyás" szolgáltat) összemérhetetlenül erősebb.


2. Az elvileg igaz, hogy ha veszünk 100 különböző kádat és elvégzünk 100 "spontán kifolyásos" kísérletet, akkor 50%-nál elvileg valamivel nagyobb arányban fog a helyes irányba örvényleni. De ez a "valamivel nagyobb" kísérletileg kimutathatatlanul kicsi. Tehát nem 80%-20%, de még nem is 51%-49%...

3. Főleg kicsi az egyenlítőnél, ahol azzal szédítik a turistákat, hogy nini, itt egy vonal, ezen az oldalán erre forog, azon az oldalán arra. Csak éppen egy másik csapat pá km-rel északabbra vagy délebbre ugyanúgy lehúzza a turistákat ezzel a trükkel :)

2017. nov. 17. 10:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/8 Yepp1999 válasza:
AZ én véleményem szerint, amikor odateszi az ujját középre, szűkületet hoz létre és akkor a feltételezve, hogy a tömegáram azonos marad, mert ugyanannyi folyik ki a "csapból" a szűkületben nagyobb sebességgel folyik a víz(lásd konfúzor, Venturi-cső) és így nagyobb lendülettel tovább megy, nem lefolyik egyből a falon, míg a másik esetben mikor végighúzza az ujját, lassítja a víz folyását és így már nincs annyi lendület, hogy "elengedje" a folyadék a falat.
2017. nov. 17. 19:45
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2020, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info@gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!