Hogyan éri utol egyik űrhajó a másikat?

műhold pályák:

[link]

A pálya adatok szerint alacsonyabb pályán lehet utolérni. Vagy egy kör hátrány után állni mellé.

[link]

lassítással utol tudod érni, csak legfeljebb beleállsz közben a földbe, vagy több periódus alatt lehet csak megcsinálni.

gyorsítással le tudsz annyira maradni, hogy ő érjen utol téged, csak legfeljebb elszállsz és soha nem térsz vissza, vagy több periódus alatt lehet csak megcsinálni.

Remelem a kerdezo nem egy urhajoban kering a fold korul, a kerdesibol nekem az jon le mintha gyakorlati utmutatast kerne. :D

Ird meg ha utolerted

Valahogy nem sikerült eddig a megoldás, pedig a wiki képekből látható lenne szerintem. Na mindegy. A hajtómű dolog úgy működik, hogy a rakéta hajtóművek toló hatásúak, így a hátsóval gyorsítani lehet az elsőkkel fékezni. Vannak oldalirányúak is a manőverezéshez.

A keringési pályák úgy működnek, hogy alacsonyabb pályán erősebben hat a gravitáció így gyorsabban is kell haladjon ahhoz, hogy le ne essen. Magasabb pályán gyengébben gyakorol hatást a tömegvonzás ezér elég egy kisebb sebesség is a műholdnak. Lásd a két wiki ábrát ahol az alsó függőleges sugáron vannak feltüntetve az adott pályákhoz tartozó keringési sebességek (mérföld/óra és kilométer/óra). Ezek fix keringési adatok, ha csak növeljük a sebességet a hajó elhagyja a pályát és a Földet. Fordítva is igaz, csökkenő sebességgel elkezd leesni, mert a pályán tartó sebességnél erősebb lesz a gravitációs vonzás.

[link]

Az animált ábrán láthatóak is az egymáshoz viszonyított (de nem valós idejű) keringési sebességek.

[link]

Visszatérve a kérdésre az azonos pályán lévő hátsó hajó úgy tud a másik elébe vágni vagy vele azonos sugárra kerülni, ha csökkenti a magasságát és növeli a sebességét. Így alacsonyabb pályán gyorsabban kerüli meg a Földet, de időben vissza is kell emelkedjen a másik hajó pályájának magasságára és sebességét is kell csökkentse. Ez persze a szokásos orbitális pályákon való keringésre igaz amikor nincs folyamatos hajtómű üzemelés csak sebesség felvétel adott pályákon, utána már kering a műhold vagy űrhajó.

Ha kellő mennyiségű üzemanyag állna rendelkezésre, akkor ez az egész orbitális pálya dolog kihagyható. Vagyis olyan folyamatos meghajtással ahogy egy autó közlekedik, de akkor a pálya ívét a hajtómű kell irányítsa. Mert ekkor gyorsítana a hajó és korrekcióval tartaná a pálya ívét, hogy el ne szálljon.

#15:

Miért szólsz bele olyanba, amihez nem értesz?

Növeljük a sebességet és elhagyja a földet? Csökkentjük és leesik?

Ellipszispályáról még nem hallottál? Hm?

Optimális esetben egyetlen apró pöffentéssel az orrban lévő hajtóműből (igen, lassítással) utol lehet érni az előttünk haladó hajót akár 1 keringési ciklus alatt is.

"Növeljük a sebességet és elhagyja a földet? Csökkentjük és leesik?"

Ha gondolod elmagyarázhatod, csak szerintem nem pont úgy írtam ahogy te:

"ha csak növeljük a sebességet a hajó elhagyja a pályát és a Földet. Fordítva is igaz, csökkenő sebességgel elkezd leesni"

Vagyis azonos magasságon maradva és sebességet növelve elhagyjuk a pályát és a bolygót is. Mivel nagyobb sebességnél alacsonyabb pálya kell!

Alacsony pálya = nagyobb sebesség.

Magasabb pálya = kisebb sebesség.

Keringési pályák esetén!

Mondjuk lehet te aktív működésről beszéltél én meg keringési pálya használatáról, de nem olvasom vissza.

És folytatja...

Barátom ELLIPSZISPÁLYÁRÓL még nem hallottál?

Nem csak kör alakú pályán lehet ám keringeni valami körül, hanem ellipszis pályán is. Annyira lehet, hogy eredetileg Kepler is ellipszispályára határozta meg a törvényeit. (meg is volt zakkanva miatta, mert az isteni tökéletességet kereste a bolygók mozgásában, a parabola meg egy rondának tartott dolog volt)

ha te egy körpályán keringő dolog sebességét megváltoztatod, akkor két dolog történhet:

1. túl nagy sebessége lesz és parabola pályára áll, ami nem tér vissza

2. ellipszis pályára áll

ennyi.

igen, van olyan eset, hogy (a sebesség csökkentése esetén) az ellipszispálya valahol elmetszi a föld felszínét, azaz a dolog becsapódik, de attól még az még ellipszis pálya, ami nem feltétlenül találkozik a földdel.

szóval most menjél vissza szépen a wikire, ahonnan a képecskéidet olyan ügyesen kimásoltad és kezdjél el okosodni.

aztán, ha már megvan, miért is lehet ideális esetben akár 1 lassítással, egyetlen keringési periódus alatt utolérni a másikat, akkor gyere vissza...

Valaki nagyon türelmetlen.

Nem, nem jövök vissza inkább mástól kérdezem meg...