Kezdőoldal » Tudományok » Alkalmazott tudományok » Létre lehetne hozni egy olyan...

Létre lehetne hozni egy olyan számítógépes programot, ahol az adott karakternek van éntudata, és ugyanolyan érzései, mint nekünk?

Figyelt kérdés
van egy nagyon erős számítógép. Mondjuk úgy 12 terabájt videókártyával, meg hasonlóan erős processzorral meg merevlemezzel és RAM-mal. Építenek hozzá egy szkennert. Ami nem sejt szinten, hanem molekula szinten, sőt atomi szinten leszkennel egy élő embert. Mondjuk a professzor urat, aki vezeti a kísérletet. Vagy annak a gyerekkori barátját, aki örömmel részt vesz a kísérletben. Leszkenneli, mondjuk 24 óra alatt. Az atomi szinten leszkennelt test benne lenne ebben a szuper számítógép memóriájában. És akkor az egyes sejtekhez bizonyos tualjdonságokat rendel hozzá a professzor úr, meg a csapata, akik végzik a kísérletet. A memóriasejtekhez memóriát rendel. A vérben áramlanak a vörösvérsjetek meg az immunsejtek. A bélben bélbaktériumok vannak. És minden egyes sejtnek meg lenne a maga feladata. A több tucat különböző hormon, és különböző vegyület is benne lenne, hiszen magukhoz a molekulákhoz is tulajdonságokat rendelne. Akár kémiai tulajdonságokat. És mivel atomi szinten szkennelne, ezért ha az egyes atomokhoz és neuron összeköttetésekhez a megfelelő impulzusokat rendeli hozzá, akkor létrejönne az adott személy "élő" mása a számítógépen belül. Kérdésem, hogy az így létrejött karakternek a számítógépen belül lenne éntudata? Lenne saját gondolata? Félne? nevetne? Látna? Érezne? Tudna tapintani? Tudna álmodni? Ha nem, miért nem?
2019. febr. 22. 21:34
 1/5 anonim ***** válasza:
29%
ne igyál ennyit.
2019. febr. 22. 21:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/5 anonim ***** válasza:

Igen, létre lehet hozni.

Majd, ha lesz ilyen számítógép.

Olyan nagy sebességre ne számíts.

Mondjuk milliószor lesz lassúbb, mint az eredeti.

2019. febr. 22. 22:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/5 anonim ***** válasza:
63%

Első megközelítésben azt nézzük meg hogy mekkora háttértárra lenne szükség.

Sőt e helyett csak azt, hogy egy mol anyagmennyiségnek tárolásához mekkora háttértár kell akkor ha atomonként egy bitet tárolok, ami ugye egy erős alábecsülés, ha csak a koordinátáit tároljuk (ami édeskevés lenne), akkor az ugye eleve 3 számérték ami értelemszerűen nem 2 féle lehet mint egy bit.

Csak érzékeltetésül képzeljünk el egy gigantikus stadiont ahol egy molnyi vagyis Avogadro-számmal megegyező a létszámú néző ül. Hirtelen tűz üt ki és az emberek elkezdenek kiszaladni. Olyan sok ajtó van a stadionon, hogy másodpercenként annyi ember jut ki mint kína lakossága 2017-ben azaz 1 milliárd 386 millió. Az Avogadro számot 6,02214076*10^23-al számolva, az évet 365,25 nappal átlagosan akkor 13 768 407 év alatt ürül ki a stadion. Ha az őskor óta futnának ki így non stop akkor még az emberek nagy része bent lenne. Ugye mint tudjuk az emberi test jelentős része víz. Egy mol víz kb. 18 köbcenti, vagyis egy ötöd deciliter se, ez meg hol van egy emberi testhez képest. Akkor mégis milyen szkennelő kéne hogy atomi szinten végezzen 24 óra alatt? Pár tucat atom atomi szintű beszkennelése is eltart egy ideig jelenleg, annál jóval lassabb mint egy valódi stadionba ahány ember ki tudna szaladni valójában. Továbbá az a szkennelési pontosság elegendő lenne e ehhez egyáltalán amire technikailag képesek vagyunk? Elárulom, hogy nem, továbbá azt is hogy nem úgy működik egy ilyen szkennelés mint az klasszikusan van. Minél finomabb felbontás annál nagyobb energia kell, a látható fény hullámhosszánál apróbb részletek kellenek, ez gyakorlatilag roncsolással történik. Valami kis apró anyagi struktúra a lehető legnagyobb felbontással való beszkennelése hetekig is eltart és utólag alkotnak belőle egy 3D-s modellt, a modellnek egyes részei nem is egy időbe készültek. **(folytatás lentebb)

E cikk szerint [link] "2019-re várhatóan már a 2 zetabájtot is meghaladja a teljes éves forgalom. "Egy zetabájt egyébként 36 ezer évnyi folyamatos HD videónak felel meg". Az hogy vannak ismétlődő tartalmak, továbbá ha például valami népszerű youtube videót megnéznek 200 milliószor akkor az valójában nem új adat mindig, hanem ugyanaz hízlalja a forgalmat sokszorosan. Szóval a tényleges tárolt adatmennyiség ennél jóval kisebb, de vegyük ennyinek egyszerűség kedvéért. Ekkor 6.02214076*10^23/(2*10^21)/8) = 2408,856304 ennyiszer több tárolókapacitásra van szükség Avogadro-szám darab bit tárolására mint az idei teljes becsült internetforgalom lesz. Azt nem tudom megmondani, hogy egy atom tárolására hány bájt kéne, az tuti hogy egy bit rá az annyi mint halottnak a csók. A szimuláció gépigényéről még szót se ejtettem, hiszen az csak egy dolog ha meglennének az adatok hozzá.

Átugrom a szimuláció gépigényét, mert eleve lehetetlen a szkennelés része is. (** folytatás) Szóval visszatérve a szkennelésre, minél kisebb a hullámhossz annál pontosabb képet tud alkotni, kisebb hullámhossz például a röntgen mint amit látnánk szabad szemmel. Szóval az alkalmasabb kisebb részletek feltérképezésére. Ugyanis a CCD szenzorok meg optikai eljárások kapacitásának hogy milyen apró dolgot lehet meglátni vele van felső határa méghozzá a fény hullámhossza amivel dolgozik, de ha csökkentjük a hullámhosszt akkor az meg már lehet ionizáló sugárzás, röntgen, gamma sugárzás. A nem optikai úton történő szkennelek is gyakorlatilag lerombolják a szkennelő objektumot ha ilyen nagyon nagy felbontásba mennek. Itt meg nem is lenne elég egy kép, hanem az egész folyamatot kéne rögzíteni gyakorlatilag hogy molekuláris meg atomi szinten mi történik, de ilyen szinten tudtom szerint néhány száz atomos rendszert se tudunk megoldani, olyan kombinatorikus robbanás lesz már ott hogy a legkorszerűbb csúcskategóriás számítógépekkel se tudjuk szimulálni ilyen pontossággal legalábbis. Továbbá egy anyagi rendszer az lemásolhatatlan nem hogy technikailag hanem abszolút értelemben, teljességgel megmérhetetlen, de nem hogy csak megmérhetetlen hanem nem is létezik egyidősbe minden tulajdonsága, például egy elektronnak nincs hely koordináltja hanem a téridőbe "elkenve" létezik, ott megtalálási valószínűségről vagy máshogy mondva a helyének valószínűségi sűrűsége van, a 20ik századi kvantummechanika óta ez tananyag is ennek részletei a megfelelő karokon is egyetemeken. Sőt a kvantumkriptográfia egyik alappillére.

Sejt szinten nézve azonban elvileg mehetne, ha lenne nagyon pontos leíró modell rá meg betáplált adatok meg algoritmusok meg tár és számítási kapacitás hozzá. Szóval elég lenne sejtszintű másolat, annál elemibb szinten már nem stimmelne, hanem addig, de hogy mennyire lenne sikeres az is jó kérdés. Akkor se tudunk jobbat minthogy kinyírjuk az illetőt a szkenneléssel.

2019. febr. 22. 23:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/5 anonim ***** válasza:

A kérdés nagyon egyszerűen megválaszolható.


Elvi akadálya nincs, ha kellően erős számítógépet építesz. Gyakorlati akadálya ott van, hogy jelenleg a kvantummechanikai szimulációk (amik egyértelműen kellenek a molekuláris szimulációkhoz) még kb egy molekula szintjén vannak.


Lehet persze közelítő modellekkel is működne, de ha azt vesszük, hogy egy feszültségfüggő ioncsatorna sem golyókból álló szerkezet amibe beesik egy ion... hanem egy elképesztően bonyolult elektronfelhő, ami a QM törvényéi szerint működik. Emiatt sem értjük még pontosan ezeknek a működését - pedig a neurális működés ezeken alapul.


...de tegyük fel megépítjük ezt a számítógépet, ami már közelíti a teljes szimulációt. Ez esetben tökéletesen úgy viselkedne a szimuláció mint a Professzor. Nevetne, félne, gondolkozna még szeretne is!


Viszont itt jön a feloldhatatlan filozófiai kérdés. Soha senki nem tudja bizonyítani, hogy az egy valódi emberihez öntudat. Kívülről egyszerűen lehetetlen eldönteni. Nincs rá sem tudományos sem filozófiai módszer.


Egyébként a Transzcendens c. film egy tanulságos mondata jól leírja. Mikor megkérik Johnny Depp szimulációt hogy bizonyítsa be, hogy valódi öntudat. Azt válaszolja Morgan Freemannek, hogy "Bizonyítsd be te, magadról"


Itt látszik, hogy ez feloldhatatlan. Te sem tudod magadról bebizonyítani, hogy öntudatod van.


Összegezve, ha sikerül is... örök rejtély marad, hogy egy neurális szimuláció valaha lehet-e öntudat.

2019. febr. 23. 12:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/5 Wadmalac ***** válasza:
2019. febr. 25. 14:02
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!