Egyet lehet érteni ezzel a tudóssal, vagy nem? Itt pontosan mire gondolt?

Csak azt nem értem, hogy miért 2019-es fejjel gondolkodsz, mikor az egész téma egy teoretikus apokalipszis utánról szól mondjuk 30-50 év múlva.

Felesleges akkor beszélgetnünk, meg fantáziálgatni, mert a kérdés alapja is csak feltételezés.

A techbológia lehetőségeit kell megnézni a mostani alapjaira építve. Elhanyagolhatóak most az általad említett feltételek.

Erre van 30-50 évünk, hogy az antarktiszi kutatóbázis, a Nemzetközi Űrállomás és még számtalan zárt rendszerű kísérlet elemeit megtervezzünk, a jelenlegi alapokra.

Igen is számításba kell venni, hogy az a csapágy a légtechnikában hogyan pótolható. Nagy valószínűséggel már jelenleg is folynak erre nézve milliárd dolláros fejlesztések, mivel vannak tucatjával paranoid milliárdosok.

...de ha csak az űrkutatást nézzük, a következő 50 év terveiben mind szerepel a helyi szerszámkészítés és alkatrészpótlás űrállomásokon / bázisokon. Erről számtalan cikk van.

A cikk, mint annyi más lényegi információt, azt sem közli, hogy milyen forrásokra gondol, hogy az olaj és a többi energia forrás lenne, azt sem mondja.

"mert a könnyen hozzáférhető források jórészt kimerültek."

Ugyanakkor erőteljes kutatások vannak ezek leváltására is, tehát ennek helyzetét, lehetőségeit és jelen állását is hozzá kell venni, a tárgyilagosság megtartásához.

Fogynak ugyan, de vannak lehetőségek is, így árnyaltabb ez a helyzet. Például az atomerőműveket ilyenkor miért nem említik, és annak mennyi nyersanyaga van? Illetve a környezetbarát technológiákat is fejlesztik, azokkal ha muszáj lenne és atomenergiával kiegészítve, miért ne lehetne bőven elhúzni az energia problémát? És még a Naperőművek is már üzemelnek, valamint az egyéb új típusú energia termelésekkel is kutatnak, és még az is bejöhet.

Grönland az egy akár gyorsan is változó éghajlati övezetben fekszik, egy viking fedezte fel kb 1000 éve és nevezte el Zöldföldnek. Tehát 1000 év alatt befagyott.

Az Antarktisznak a selfjege olvad ténylegesen jelenleg (forrás: NASA), ami a vízbe nyúló part menti jég, és az ezért nem is emeli a tengerszintet. Az Antarktisz közepén jelenleg is, még a nyár is -30 fokos, a tél -60, és az semmit se olvad. Kétlem is, hogy akár csak tartós 0 fok is lenne belőle egyhamar abból a nyári -30 fokból, úgy a komplett Antarktiszon. Amit joggal feltételezhetünk, az Grönland újabb 1000 év alatti elolvadása.

"2002 és 2016 között Grönland 280 gigatonna jeget veszített évente. Ez pedig 0,8 milliméter globális tengerszint-emelkedést okoz minden egyes évben."

Ezzel a tempóval az 1m tengerszint emelkedést 1250 év alatt érjük el, tehát bőven van idő költözködnie a városoknak is.

[link]

[link]

[link]

#21 abba a hibába esel mint a 4 éves fiam annó, ha lenne sok legónk, akkor bármit meg tudnánk építeni magunknak, tehát csak legót kell venni.

A mai technikai civilizációt nem lehet átmenteni néhány 3D nyomtatóval és a Wikipédiával.

"Ha Grönlandon és az Antarktisznál elolvad az összes jég, akkor azokon a területeken lehet még könnyen hozzáférhető, fosszilis energia, nem?"

Vagy van, vagy nincs. Vagy el lehet majd oda jutni, vagy nem. Vagy jég fogja megint borítani vagy nem. Honnan lehetne megmondani, mi lesz itt akkor, amikor egy új emberi(?) civilizáció lépne a technikai forradalom útjára?

A helyzet az, hogy még a mai technológiával sem könnyű azokat kitermelni, nem tudhatjuk, hogy az akkori helyzetben mi lesz.