Szerintetek lehet emlékeket beinjektálni belénk?

Ennek az lenne az előfeltétele, hogy az agy információtárolási rendszere modellezhető legyen, akár egy számítógépé.

De ez egyelőre a küszöbön sincs. Például ha van egy zeneszám, tegyük fel a Petróleumlámpa, akkor annak a számítógépen eltárolt mp3 változata pontosan leírható paraméterekkel rendelkezik. Például ismert a fájl mérete, a mintavételi frekvencia, a bitráta, stb.

Ugyanezt a dalt ha felidézed a fejedben, akkor arról nem lehet megállapítani, hogy az agyad miként tárolja, nem lehet behatárolni a méretét, sem egyéb paramétereit. Hiszen az sem ismert, hogy milyen "fájlrendszer" működik az agyban. Ennél fogva semmilyen digitális információt nem tudsz a fejedbe tölteni a kognitív funkciók megkerülésével. Tehát a Wikipediát sem tudod feltölteni, amíg nem fejted meg, hogy az agy milyen "fájlrendszert" használ. És nem titok, hogy az agy nagyságrendekkel komplexebb rendszer, mint bármelyik számítógép. Tehát ebből egyhamar nem lesz információ-feltöltögetés.

Kell ahhoz is kódolás, de jóval egyszerűbb. Az ilyen érzékszervek általi jelátvitel elég jól visszafejthető az agyi aktivitást figyelve. Így többé kevésbé (technikai kérdés) helyettesíthető szenzorokkal. Lehet gondolattal vezérlet szerkezeteket is csinálni volt már rá nem egy példa. Minden emberre egyedileg kell ráhangolni, nincs két egyforma ember.

Viszont az ilyen bonyolultabb strukturális felépítés az agyba ami akár lexikális tudás mint pl a wikipédia vagy valaminek a megtanulása pl autóvezetés, vagy érzelmek ezek már az ismert tudomány határain túlmutat hogy tudnánk hogy az pontosan hogy történik.

Azt kell ebben megérteni, hogy ha az ember akar valamit csinálni, amit a természet megtett, akkor teljes részletességében meg kell értenie annak működését, felépítését, egyszóval minden feltételt.

Az ember rendkívül bonyolult szerkezet, de természetesen vannak egyszerűbb részei is. Amit megismertünk belőle, arra képesek vagyunk. Például tudjuk, hogyan fertőz egy baktérium, tehát ki tudunk fejleszteni egy szert, ami ezt a tevékenységet megakadályozza. Ismerjük az érzékszerveink működését valamennyire, na ennyire helyettesíteni vagy segíteni is tudjuk.

Az aggyal az a "baj", hogy túl bonyolult, nehezen hozzáférhető, de főképpen nem lehet leállítani mondjuk egy vizsgálat idejére, mert akkor a tulajdonosa meghal. Működés közben meg más, mint egyébként. Tehát a megvizsgálása rendkívül körülményes, ugyanakkor ez a legbonyolultabb.

A lényeg, hogy amit pontosanmegismertünk a természetből, azt reprodukálni tudjuk. Amit félig, annak a megismert részét. Az emlék (egy történés minden részlete) még szerkezetileg se ismert eléggé, nem tudjuk hová és mi módon illesszük, röviden, szinte alig tudunk valamit e téren.