Mi a különbség különböző országok közötti vakcinák között?

Pl. a technológia, amit használnak. A Pfizer és a Moderna az úgynevezett mRNS-en alapszik, amely lipid nanorészecskékkel bevitelt követően a vírus tüskefehérjéjét készítteti el a sejtjeinkkel, így alakítva ki az immunitást.

A kínai Sinovac a hagyományos módszeren alapszik, inaktivált vírusrészecskéket tartalmaz, ezek segítségével készíti fel a vírussal szembeni harcra a szervezet immunrendszerét.

Ez az oxfordi AstraZeneca mechanizmusa.

[link]

Azaz ahogy én látom itt egy másik, de sokszorozódásra képtelen vírussal juttatnak be genetikai információt (DNS-t) a sejtbe, ami bejut a sejtmagba, ott lefordítódik mRNS-re. A sejtmagból kikerül az mRNS, ami alapján elkészül a tüskeprotein. Azaz itt van egy DNS->mRNS lépés, ami az mRNS alapú vakcináknál kimarad.

Most találtam:

[link]

COVID-vakcinák általánosságban/összességében:

[link]

[link]

[link]

Specifikusan Pfizer/BioNTech vakcina

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

Előzetes/feltételes forgalombahozatali engedélyről:

[link]

[link]

[link]

[link]

mRNS vakcinák és korábbi alkalmazásaik

[link]

[link]

[link]

Specifikusan Moderna vakcina

[link]

Olvasd el.

Röviden összefoglalva alapvetően háromféle technológiát alkalmaznak a COVID elleni oltások kapcsán. A legegyszerűbb és legrégebbi a "kínai vakcina" alapját képező elölt vírus, ami "szaporodni" nem tud a beadást követően (i.e. replikációra nem képes), de immunreakciót kivált. Hatékonysága több okból is vitatható. Az eddigi tesztekről érkezett hírek alapján 60-70 százalék, de ezek a tesztek elsősorban ázsiai populáció bevonásával készültek, így lehetnek különbségek pl. az európai rassz esetében a hatékonyságban.

A másik technológia, amit az Oroszország által kifejlesztett vakcina használ, un. vektor alapú. Ebben az esetben egy nem megbetegítőképes adenovírushoz asszociáltan juttatják be a védettség kialakításához szükséges fehérjét kódoló gént. Ennek a hatékonysága vélhetően igen magas, azonban ebben az adaptációban a technológiát eddig nem próbálták, illetve viszonylag kevés kutatás foglalkozott ilyen jellegű vakcinák használati lehetőségeinek vizsgálatával.

A harmadik csoportba tartoznak az un. mRNS alapú vakcinák, pl. Pfizer. Ezt a technológiát viszonylag régóta kutatják ilyen jellegű felhasználás céljából. Ebben az esetben elvileg is lehetetlen hosszú távú szövődmény ugyanis a bejuttatott mRNS rövid életű, gyorsan lebomlik, így csak a róla átíródó, az immunreakcióért felelős fehérje marad a sejtben. Illetve a bejuttatott mRNS nem képes a sejtmagba bejutni.

A 7. válasz valóban egy nagyon jó és velős összefoglaló, nem tudom, hogy ki és miért pontoz le ilyet.

Én csak pár példával egészíteném ki.

mRNS alapú vakcina a Moderna által fejlesztett is, amit szintén használnak már itthon (igaz, a Pfizerénél jóval kisebb számban).

Adenovírus vírus alapú oltás a Sputnik V mellett a brit AstraZeneca vakcina is (azt is engedélyezték már itthon, de még egy darabig nem fog érkezni).

Illetve a Kínában kifejlesztett vakcinák többsége (összesen négy jutott el eddig engedélyezésig) valóban inaktivált vírus alapú (az is, amit elvileg tervez engedélyeztetni és beszerezni a kormány), de ott is fejlesztettek adenovírus alapú vakcinát is.

Az angol wikipédia oldalon van egy jó összefoglaló táblázat. (Az, hogy melyik vakcina milyen típusú, minimális angoltudással is megérthető.)

[link]